hirdetés
hirdetés

Tarcza Orsolya cikkei

#1
2021-04-30 05:04:00

Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett „aranyórák” nyomán számos járulékos veszteséggel kell számolni az egészségügyben. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a „láthatatlan áldozatokról”, a kármentésről, és a társadalmi párbeszéd fontosságáról is beszélt a MedicalOnline-nak.

#2
2020-08-31 17:45:00

Nagy szükség volna a szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kommunikációra és a példamutatásra – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője egy hétfői szimpóziumon.

#3
2017-12-11 05:18:00

Az ágazat legfontosabb eredményeit igyekezett igen széles palettán összefogni a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy 2017 című konferenciája, így a szakállamtitkári összefoglaló mellett szó esett a népegészségügy helyzetéről és jövőjéről, valamint a digitális egészségügy lehetőségeiről is.

#4
2014-08-18 05:01:00

Mérgező növények hazánkban is bőséggel vannak, a méreggel ölő állatoktól viszont kevésbé kell tartanunk. Ezekkel inkább a pár óra alatt elérhető egzotikus országokban, néhánnyal a közelebbi, közkedvelt nyaralóhelyeken is találkozhatunk. Dr. Zacher Gábor, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumának vezető főorvosa azt mondja, az étkezési és vízfogyasztási tudnivalók mellett a kellemetlen találkozásokra is fel lehetne készíteni az utazókat, hogy ne keserű élményekkel záruljon a nyaralás.

  #5
2004-07-01 00:00:00

A vizsgálatok költsége 5-10 éven belül megtérül

Szinte valamennyi daganatos betegség kezelésének eredménye attól függ, milyen stádiumban ismerik fel a kórt. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat. Az időben diagnosztizált elváltozás nagy valószínűséggel nem ad metasztázisokat, így mind a terápia, mind pedig a beteg rehabilitációja jobb eredményekkel kecsegtet.

Az első, szervezett szűrés Magyarországon a 2001 decemberében indult, kétévenként ajánlott emlőszűrés, amely a 45-65 éveseket célozta meg. Bár a nemzetközi gyakorlat 70 százalékos részvételi arányt ír elő, óriási eredmény, hogy már a bevezetés évében a megszólítottak mintegy 60 százaléka részt vett országosan a vizsgálatokon. Megyénként azonban nagy különbségek mutatkoztak. Szabolcs-Szatmárban a megkeresettek 70 százaléka elment mammográfiára, míg Békésben 30 százalék alatti volt a megjelenési arány. Ez utóbbinál Hargitai Réka, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium népegészségügyi főosztályának vezető helyettese szerint figyelembe kell venni, hogy nem tudtak mammográfiás centrumot kialakítani, annak ellenére, hogy a célszerű az lenne, ha megyénként legalább egy állomás a nők rendelkezésére állna. Még akkor is, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtéríti az utazás költségeit, s a tervek között szerepel néhány mobil szűrőállomás kialakítása is.

A méhnyakrák szűrésére már a hatvanas évek óta létezik ajánlás, a nőgyógyászatokon rutinszerűvé vált a kenetvétel. A szervezett vizsgálatokat 2003. szeptember végén kezdték meg a 25–65 év közötti nők körében, akik – többek által vitatottan – háromévente kapják kézhez a meghívó levelet. Mivel a vizsgálat nem igényel speciális műszerparkot, az országban bármelyik szakrendelőt fel lehet keresni. A szűrés eredményességét bizonyítja a finn példa, ahol hosszú évek óta szervezik a vizsgálatokat, s ma már csupán néhányan halnak meg ebben a betegségben. Hazánkban viszont még majdnem 500 nő esik évente a méhnyakrák áldozatául.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.