Egészségpolitika
Nemzeti alkoholstratégia nincs, Nemzeti Pálinka Tanács van
2010. március 16. 12:00
Magyarországon, ahol óvatos becslések szerint is csaknem egymillióan szenvednek alkoholproblémáktól, az addiktológusok évek óta nem tudják elérni, hogy az országgyűlés elfogadja a nemzeti alkoholstratégiát.
Magyarországon, ahol legalább egymillió alkoholista él, tavasszal megalakult a Nemzeti Pálinka Tanács.
Magyarországon, ahol legfeljebb 30 ezerre tehető a rendszeres kábítószer-élvezők száma, tavaly év végén már a második nemzeti drogstratégiát fogadta el a Tisztelt Ház.
Magyarországon, ahol legfeljebb 30 ezerre tehető a rendszeres kábítószer-élvezők száma, tavaly év végén már a második nemzeti drogstratégiát fogadta el a Tisztelt Ház.
Miközben tavaly tavasszal megalakult a Nemzeti Pálinka Tanács – amelynek két tagját az agrárminiszter, illetve az adópolitikáért felelős miniszter jelöli (!) –, Magyarország a mai napig nem rendelkezik nemzeti alkoholstratégiával. A múlt év óta ismét működő Addiktológiai Szakmai Kollégium elnöke e két tényt állítja szembe, amikor azt kérdezzük tőle, hogyan is állunk a Népegészségügyi Programban 1993 óta nevesített alkoholizmus elleni küzdelemmel. Varga Gábor szerint elsődleges prevencióról az addiktológia területén alig beszélhetünk, mert bár – mint önkritikusan fogalmaz – ő maga is részt vett több koncepció, stratégia kidolgozásában, ezek finanszírozása mindig is megoldatlan volt, és az is maradt. Nincsen olyan intézményrendszer sem, amely koordinálná, illetve a mindennapokban aktívan végezné akár az egyes, akár az összes szenvedélybetegség elleni küzdelmet, és hiányoznak a konzultációs központok is. Igaz ez a tavaly év végén elfogadott, egyébként európai színvonalú új Nemzeti Drogstratégiára is – véli a kollégium elnöke, aki szerint a helyzet komolytalanságát jól jelzi, hogy még miniszteri szintű felelős sincs kijelölve a stratégia végrehajtására. (Miközben, mutat rá, Nagy-Britanniában a miniszterelnök magának a királynőnek köteles beszámolni az ottani hasonló programok alakulásáról, és korábban itthon is legalább miniszterelnök-helyettes koordinálta ezt a területet.)
.gif)
A Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára, Demetrovics Zsolt a drogstratégiával kapcsolatban némileg optimistább. Ezt, mint mondja, nemcsak annak szakmai megalapozottsága indokolja, hanem az is, hogy az első nemzeti kábítószer-stratégia a külföldi független szervezetek értékelése szerint sem szerepelt rosszul (lásd a www.drogstrategia.hu oldalon). Nyilván az is közrejátszott ebben, hogy a kábítószer elleni küzdelem meglehetősen új terület még hazánkban, így az elmúlt tíz esztendőben leginkább a tevékenység alapjait kellett lerakni.
| A jelenlegi kódoláscentrikus, finanszírozási elvek uralta egészségügyi nyilvántartási rendszer alkalmatlan arra, hogy átfogó képet adjon a szenvedélybetegek számáról – állítja Varga Gábor. A szakmai kollégium első embere bizonyos abban, hogy azok a betegek, akiket alkohol- vagy drogproblémával, de még azok is, akiket valamilyen viselkedési zavarral kezelnek, valójában csak a probléma-jéghegy csúcsát mutatják. A többiek vagy még nem jelentkeznek az egészségügyi rendszerben, vagy annak az addiktológiától egészen távol eső szegmensében bukkannak fel, például belgyógyászati vagy neurológiai betegként. Varga Gábor ezt a véleményét többek között egy tíz évvel ezelőtti vizsgálattal támasztja alá. Akkor a győri kórházban minden osztály minden egyes betegénél megjelölték, ha az illető a fődiagnózis mellett valamely addikcióban is érintett volt, bár nem amiatt került kórházba és nem is azzal kezelték. Kiderült, hogy a vizsgált esztendőben a kórházban kezelt 52 ezer beteg 54 százaléka, tehát több mint fele küzdött kisebb-nagyobb mértékű alkoholproblémával – holott sosem fordult (még) meg az addiktológiai osztályon. A drogosok számát részben ugyanezen ok miatt lehetetlen meghatározni. De itt az is árnyalhatja a képet, hogy ki mit tekint drognak – és nem csupán a jogi megfogalmazások szerint –, és vajon kábítószerező-e az alkalmi vagy egyszeri szerhasználó – teszi hozzá Demetrovics Zsolt. Így azután nem csoda, ha százezres nagyságrendű kábítószer-élvező tömegről is hallani, miközben az igazán problémás, kezelésre szoruló drogosok száma mindössze 30 ezer körülire tehető. |
Medical Tribune
