Nem csak a gazdaság, az egészségünk is válságba kerülhet
A válság hatása át fog gyűrűzni az egészségügyre is, ami a lakosság egészségi állapotát, a magánellátás áremelkedését és az általános orvoshiányt nézve rendkívül veszélyes kombinációvá állhat össze, írja a G7.
Európai mértéket tekintve is különösen rossz helyzetben vannak a magyar háztartások bevételei, az infláció elképesztő ütemben emészti fel a fizetéseket. Ez a hatás át fog gyűrűzni az egészségügyre is.
A fejlett országokban az egészségügyi ellátást szimultán végzik az állami és a privát szektor szereplői. Ezek egyensúlyban tartásával az állami ellátórendszerre nehezedő teher csökken (az állami rendszer elhanyagolásával együtt pedig a magánszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek), ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítása után ellehetetlenült a két szektor kombinálása.
Hivatalosan ez azt jelenti, hogy a sokszor százezres vagy milliós nagyságrendre rúgó beavatkozásokat is zsebből kell fizetnie annak, aki nem akarja kivárni a nem ritkán több hónapos, akár éves várólistákat egy műtétre. (Ha elérhető egyáltalán az adott beavatkozás a magánegészségügyben.)
Az Európai Unióban Magyarország az ötödik helyet vívta ki magának azon országok sorában, ahol az egy háztartásra jutó jövedelemből arányaiban a legtöbbet költik egészségügyi szolgáltatásokra. Az infláció emelkedése azonban egészen biztosan áremelést hoz a szektorba, és ez – kombinálva az emelkedő rezsivel és elszálló élelmiszerárakkal – azt fogja eredményezni, hogy csökken a háztartások megtakarítása. Akinek nincs magánegészségügyi biztosítása, inkább választja majd az ingyenes állami ellátást, ám ott lehet, hogy heteket, hónapokat kell várnia, míg ellátják – írja a G7.
