hirdetés
2024. április. 29., hétfő - Péter.

Kéz a kézben jár a minőségi ellátás és a betegbiztonság

Bár számos tényező befolyásolja az ellátás biztonságát, a páciensek legalább annyira fontos szereplői a betegbiztonságnak, mint az orvosok és egészségügyi dolgozók – hangzott el többek között az IME egészségügyi szaklap Infekciókontroll és betegbiztonság konferenciáján.

Szakpolitikai elvárásként jelenik meg a pandémia után megkezdett rendszerátalakítás során a minőség, a teljesítményértékelés és a betegbiztonság – derült ki Moizs Marianna, előadásából. A Belügyminisztérium miniszteri kabinetjének tanácsadója jelezte, hogy ismét előveszik a MIBES-t, azaz az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégiát, hiszen annak fókuszpontjai megegyeznek az egészségpolitika kitűzött céljaival.

A betegek biztonságos ellátásában döntő szerepe van a minőségirányításnak, amelyet a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES 2.0) kézikönyv támogat. Bár alkalmazása egyelőre nem kötelező, de hasznos segítséget nyújt a minőségirányítási rendszerének kidolgozásához az alapellátástól a kórházi gyógyításig, a gyógyszereléstől a műtéti csekklistáig. A biztonságos betegellátást a szakpolitika a minimumfeltételek megújítása mellett a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésével, és a szakmai irányelvek mielőbbi megújításával is támogatni kívánja, amelyekkel az Egészségügyi Szakmai Kollégium „tempósan foglalkozik”.

Moizs Marianna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valós betegbevonás valós minőségirányítás ágazati és intézményvezetői elkötelezettséget egyaránt kíván, de felhívta a figyelmet arra is, hogy ennek során nemcsak a betegek, hanem a személyzet, és elsősorban a szakdolgozók biztonságával is foglalkozni kell.

Előre tervezett együttműködés

A szakmát és az érintett civil szervezeteket tudatosan kialakított kommunikáció mentén kell bevonnia a szakpolitikai döntések előkészítésébe Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, volt egészségügyi államtitkár szerint, aki azt mondta, ezzel mérsékelhetők a változtatások okozta feszültségek. Hozzá csatlakozva Grózli Csaba, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének stratégiai- és orvos igazgatója azt hangsúlyozta, a szakpolitikának erőforrásként kell tekintenie a betegszervezetekre, ugyanakkor ahhoz, hogy a civilek partnerek lehessenek az átalakításban, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan közülük finanszírozás hiányában nem működőképesek.

Betegpanasz: vezetnek a járóbeteg-szakellátók

A betegek és a rendszer számára egyaránt visszatükrözi az ellátórendszer működését az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) – szögezte le előadásában Novák Krisztina, a Belügyminisztérium jogvédelmi biztosa. Mint mondta, az IJSZ betegjogi képviselői országos lefedettségben dolgoznak, a magán- és a közellátásra egyaránt rálátással bírnak, így a rendszerszintű problémákra is ráirányíthatják a figyelmet.

Míg 2021-ben az alap-, addig 2022-ben a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatosan futott be a szolgálathoz a legtöbb panasz, 2023 I. félévében azonban a 12 ezer megkeresés közül 6-7 ezer a járóbeteg-szakellátáshoz kapcsolódott. Leginkább az előjegyzéssel, időpontfoglalással volt problémája a betegeknek. A jogvédelmi biztos a panaszosok eddig tapasztalt aktivitása nyomán azt prognosztizálta, év végéig a megkeresések száma elérheti a 24 ezret is.

A leggyakrabban a betegek tájékoztatáshoz való joga sérül az ellátás során, problémák leginkább annak minőségével voltak. Sokan sérelmezik, hogy csak előre elkészített formanyomtatványokat kapnak, illetve nem tudnak kérdezni az orvostól. Gyakori, hogy a betegektől megtagadják az egészségügyi dokumentáció kinyomtatását, így az sokszor csak az eeszt-ben érhető el, ami az idősebb korosztálynak okoz gondot.

Az egészségügyi szolgáltatók honlapjainak mindössze 52 százaléka felelt meg betegjogi szempontból az elvárásoknak, annak ellenére, hogy ma már a lakosság legnagyobb része ezeken a felületeken kutat információk után – számolt be egy felmérésük eredményeiről Novák Krisztina, jelezve, találkoztak olyan szolgáltatói weboldallal is, amelyet 2008-ben frissítettek utoljára. Az IJSZ ezért egységes megjelenést és honlap szerkezet kialakítására tett javaslatot.

A betegnek joga van a tájékoztatáshoz, de a páciensnek is van tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége az orvossal szemben – fogalmazta meg a BM jogvédelmi biztosa, kollégája, Lengyel Ingrid betegjogi képviselő pedig arról beszélt, a páciensek végső elkeseredésükben fordulnak hozzájuk. Bár a legtöbb panaszos tanácsért keresi meg a betegjogi képviselőt, peres ügyek vitelére, adatkezelésre nem, csak tájékoztatásra jogosultak.

A finanszírozás is javíthatja betegbiztonságot

Új, költséghatékony finanszírozási módszereket tesztelt a tbc és a COPD kötegelt finanszírozási pilotja során a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az elmúlt években, amelyek Kocsács Gábor, a Finanszírozási és Kódkarbantartási Bizottság elnöke szerint a betegbiztonságra is hatással voltak.

A mintaprojektek közül elsőként a tbc-ellátást vonták górcső alá, a pilotban résztvevő intézmények 2017 és 2019 között egy beteg ellátásáért egységesen 800 ezer forintot könyvelhettek el, függetlenül attól, hogy az adott páciens hányszor és az ellátórendszer mely szintjén jelent meg. Bár a projekt azt célozta, hogy jobb minőségű és költséghatékonyabb ellátást nyújtsanak hatékonyabb forrásfelhasználás mellett, Kovács Gábor azt is hangsúlyozta, hogy a kórházi beutalás már önmagában betegbiztonsági kockázatot jelent, ezért annak elkerülése a gyógyítás szempontjából is fontos.

A tbc-pilotba bevont 57 beteg adatait elemezve kiderült, hogy szignifikánsan csökkent a fekvőbeteg-intézménybe utalások száma, és bár az átlag ápolási idő az aktív osztályokon emelkedett, de valóban csak azokat a betegeket hospitalizálták, akiknek az állapota ezt indokolta.

Hasonlóan jó eredményeket hozott a 2021 novemberében indított és az év végig futó COPD-program, amelyben a szolgáltatók 130 ezer forintot kaptak betegenként. A projektbe 4 centrum 2027 betegét vonták be, akiknél a 2019-es bázisévhez viszonyítva 15 százalékos csökkenést tapasztaltak a hospitalizációban 9 hónap alatt – ismertette az adatokat az elnök.

A betegbiztonságra pozitívan hat a kötegelt finanszírozás – foglalta össze Kovács Gábor, aki szerint a betegbiztonság finanszírozási eszközökkel is javítható.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink