Ne árts – láz- és fájdalomcsillapítóval se!
A szezonális influenza-járvány idején a tünetek enyhítése céljából bevett láz- és fájdalomcsillapítók révén 5 százalékkal nő a megbetegedettek és az elhalálozások száma, hívják fel a figyelmet kanadai kutatók. Egyesek szerint a leghelyesebb ezen szerek rutinszerű alkalmazásának kerülése lenne, míg mások szerint nem érdemes az állatkísérletek adataira támaszkodni.
A New Scientist januári utolsó száma szerkesztőségi közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvostudomány eltávolodott az alapvető elvtől – Ne árts! -, és mára a vitathatatlan eredmények mellett a fejlett világban a harmadik leggyakoribb halálokká vált a jatrogén ártalom (Counting the hidden victims of medicine).
A lap a továbbiakban arról ír, hogy csak az USA-ban konzervatív becslések szerint évente 2000 ember halálát okozza az, hogy a lakosság az influenza-járvány idején láz- és fájdalomcsillapítók révén fokozza a vírusos betegség időtartamát, a kórokozó terjedési sebességét, fertőzőképességét.
Az influenzás lázas tünetekre szedett tabletták ugyanis nagy valószínűséggel rontanak a helyzeten, írja Debora MacKenzie (Popping pills for flu fever might make things worse) kanadai kutatóknak a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban megjelent tanulmányára hivatkozva. David Earn és munkatársai a lázcsillapítás populáció-szintű következményeiről értekeznek. Mint írják: a lázcsillapítás növelheti a fertőzések átvitelét, ami azt eredményezi, hogy a lázcsillapítók használata következtében a populáció nagyobb százaléka fertőződik meg, és valószínűleg több megbetegedés és haláleset következik be. A lázcsillapítók használata következtében kialakuló betegség- és halálozásnövekedés pándémia esetén 1 százalékos, míg szezonális influenza-járvány esetén 5 százalékos lehet.
Mint a New Scientist cikke ismerteti, korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a láz csökkentése következtében elhúzódik a vírusfertőzés időtartama (a láz sok vírus szaporodását gátolja), és több vírus jelenik meg a nyálkahártyákon, ami növeli a fertőzés átadásának valószínűségét.
A kanadai kutatók megpróbálták számszerűsíteni ezt a hatást, amihez egy korábbi állatkísérletes vizsgálat eredményeit használták fel (R. H. Husseini és munkatársai, Elevation of Nasal Viral Levels by Suppression of Fever in Ferrets Infected with Influenza Viruses of Differing Virulence).
A kísérletben használt vadászgörények (az emberi influenza vizsgálatának szokványos állatmodelljei) szervezetében a megfertőzésük után több vírus jött létre, ha csökkentették az állatok testhőmérsékletét (lázcsillapítóval vagy a bundájuk leborotválásával). David Earn és munkatársai matematikai modellek segítségével kiszámolták, mennyivel több influenzavírus keletkezik a fertőzött ember szervezetében akkor, ha csillapítják a lázát, és epidemiológiai vizsgálatok eredményeit felhasználva megbecsülték, ez mennyivel több ember fertőződését eredményezi. Az USA-ban minden télen 41 ezer, főleg idős ember hal meg influenza-fertőzés következtében, számításaik szerint a lázcsillapítás 2 ezer extra halálesetet jelent évente. Mint a kutatók a New Scientistnek elmondták, ez konzervatív becslés, mivel csak azt vették figyelembe, hogy a lázcsillapítás következtében több vírus keletkezik, azt nem számolták be, hogy a lázcsillapítás következtében a fertőzőképesség hosszabb ideig fennáll, és azt sem, hogy a tünetek csillapítása miatt az emberek jobban érzik magukat, és hamarabb, még fertőzőképes állapotban visszamennek dolgozni.
Az eredmények azonban nem mindenkit győznek meg. Nick Phin, az angliai közegészségügyi rendszer légzőszervi betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője azt nyilatkozta a New Scientistnek, hogy szerinte a kanadai kutatók túl sok következtetést vonnak le az állatkísérletekből, és hozzátette: a láz- és fájdalomcsillapítók biztonságosak és hatékonyak az influenza ellen.
Egy hivatalos angliai szakértői közösség tagja, Edward Purssel viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy 5 éves kor alatti gyermekek esetében csak a fájdalom csillapítása érdekében használjunk láz- és fájdalomcsillapítókat. Mint erre már a MedicalOnline is felhívta a figyelmet (dr. Szijjártó László: Indokolatlan a láztól való félelem):
A lázzal kapcsolatos orvosi ismeretek az 1980-as évek elejére alapvetően megváltoztak. Hasznos kórélettani szerepe az infekciókkal szembeni immunreakció során bizonyítást nyert, és általánosan elfogadottá vált. Egyre nyilvánvalóbbá vált az utóbbi évtizedekben, hogy a láz 40–41 oC-ig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást. A láz csillapítás nélkül spontán nem emelkedik 41,7 oC fölé, s csillapításával nem előzhető meg a lázgörcs.
Vagyis: a láz nem ártalmas, sőt, segíthet.
