Ésszerűtlen bírósági ítéletek
Attól, hogy valaki ostobasággal fordul a bírósághoz, ott akár még igazat is adhatnak neki, derül ki az MNO összeállításából.
Egy Los Angeles-i bíróság esküdtszéke nemrég arra kötelezte a Johnson & Johnsont, hogy 417 millió dolláros (több mint 100 milliárd forint) kártérítést fizessen egy petefészekrákban szenvedő nőnek.
– Már évtizedekkel ezelőtt is felvetődött, hogy a talkumnak, illetve az orvosi kesztyűn lévő hintőpornak szerepe lehet a petefészekrák kialakulásában, de komoly bizonyíték ezt nem támasztja alá. Ennyi erővel rengeteg dologról állathatnánk azt, hogy petefészekrákot okoz. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, és ellentétben más nőgyógyászati daganatokkal, a rákmegelőző állapota is ismeretlen. Hatékony szűrővizsgálatot jelenleg nem ismerünk – emeli ki Demeter Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus az MNO-nak.
– Képtelenségnek tartom, hogy a hintőpor komponensei a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül fölszívódjanak, eljuthassanak a petefészekig. Emiatt én is úgy gondolom, hogy ez a történet arról szól, hogy Amerikában mindenért lehet perelni – ezt már Wikonkál Norbert bőrgyógyász, klinikai onkológus mondja a történettel kapcsolatban.
A tengerentúl abszurd bírósági ügyeiről külön gyűjtemény is rendelkezésre áll, ezeket a szakértők érdekességként is számon tartják.
– Volt például olyan eset, amelynél egy balesetet szenvedett jósnőn végeztek CT-vizsgálatot. Bevitték a kórházba, ahol a vizsgálatot rutinszerűen megejtették. Az ugyanis szabály, hogy ha koponyatrauma történik, akkor az agyhártyák alatti vérömleny lehetőségét ki kell zárni – mondja Vizi János pszichiáter és jogász, igazságügyi pszichiáter szakértő. A Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke azt meséli, hogy felépülése után a jósnő beperelte a kórházat arra hivatkozva, hogy a CT miatt elvesztette jóslási képességét, ezáltal pedig a megélhetését. A fő ok, ami miatt perelt, az volt, hogy a kórház nem tájékoztatta arról: nincs adat a képalkotó vizsgálat jóslási képességre gyakorolt hatásáról. Ha ugyanis tájékoztatták volna, akkor nem egyezett volna bele a vizsgálatba.
A magyar egészségügyi törvény is előírja, hogy a beteget teljes körűen tájékoztatni kell. Ez elvileg teljesen parttalan kötelezettséget ró a tájékoztatást adó orvosra, de szerencsére a bírói gyakorlat általában csak az ésszerű, az adott helyzetben elvárható tájékoztatást követeli meg. Ugyanakkor nem véletlen, hogy hazánkban is gyorsan szaporodnak a tájékoztatás hiányosságaira alapuló „műhibaperek”. Amerikában már rengeteg hasonló per van, kártérítést már egészen abszurd ügyekben is megítéltek. Azaz attól, hogy valaki ostobasággal fordul a bírósághoz, ott akár még igazat is adhatnak neki.
