Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás

A hamarosan kezdődő Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra, többek között a rizikócsoportokba tartozók (HIV-fertőzöttek, krónikus betegek, koraszülöttek, idősek) esetében. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.

A tiszta ivóvíz biztosítása mellett a világszerte bevezetett védőoltások jelentik az emberiség számára a legfontosabb népegészségügyi vívmányt: hozzájárulásuk a gyermekhalálozás visszaszorításához és a gazdasági fejlődéshez felbecsülhetetlen, az oltások több millió ember életét mentették már meg.[2] Európa is évezredeken át viselte a nagy járványok rettenetes következményeit, becslések szerint például a népesség negyedét-felét pusztította el a 14. századi nagy pestisjárvány.[3] Sok betegség évszázadokon keresztül tizedelte a gyerekeket, mint például a torokgyík vagy a járványos gyermekbénulás.

„A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó” – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Nem véletlenül okozott riadalmat a Magyarországon már visszaszorított kanyaró tavaszi felbukkanása az országban. Hamar kiderült, hogy a szövődmények (mint például az agyvelőgyulladás) miatt veszélyes kanyarót Romániából hurcolták be, ahol jelenleg is járvány van, már a 3000-et is túllépte a betegek száma.[4] Hazánkban – köszönhetően a magas átoltottságnak – nem kell félni a betegségtől, mióta 1969-ben bevezették a kombinált MMR oltást (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen). 1989-től emlékeztető vakcinát is kaptak a beoltottak a tartós védettség eléréséért.

„Aki tehát 1969 előtt született, és a betegség járványos előfordulása ellenére mégsem esett át gyermekkorában kanyarón, jobb, ha beoltatja magát, főleg, ha külföldi utat tervez, például Romániába. Az 1978 után születettek már két adag oltást kaptak 15 hónaposan, majd 11 évesen, így védettnek tekinthetőek. Ugyanakkor a biztosabb védettség eléréséhez azoknak is szükségük lehet az ismétlő oltásra, akik csak egy adag kanyaró elleni oltást kaptak. A kanyaró ugyanis komoly dolog: ez a leginkább fertőző légúti fertőzés a világon” – foglalta össze az osztályvezető főorvos.[5]

Az Egészségügyi Világszervezet arra is felhívja a figyelmet,[6] hogy a széles körű vakcináció, és az ezzel kialakítható nyájimmunitás nemcsak azokat védi, akik az oltást kapják, hanem azokat az újszülötteket, csecsemőket, akik még túl fiatalok egyes védőoltásokhoz; és azokat, akiknek alapbetegsége vagy a súlyosan legyengült immunrendszere miatt védőoltás nem adható.  Ha tehát az oltás elmaradása miatt csökken a populációs védettség, az adott betegség újra megjelenhet.

„Azt kell megérteni – hangsúlyozta dr. Szlávik János –, hogy a beoltottak nemcsak önmagukat, hanem a szűkebb és tágabb közösséget is védik az egyébként legyőzhető fertőző betegségekkel szemben.  A betegségek kezelése, már amennyiben létezik egyáltalán gyógymód az adott fertőzésre, nagyságrendekkel bonyolultabb, megterhelőbb és drágább, mint a kór megelőzése.”

A kockázati csoportba tartozókat is lehet oltani

Hazánkban a gyerekek vakcinációja megoldott és a háború utáni évtizedekben kialakított oltási rendnek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is igen eredményes. Számos fertőzésre azonban felnőttkorban is figyelni kell, különösen a kockázati csoportokba tartozóknak.

A legyengült immunrendszerrel élők (immunszupprimált betegek) fogékonyabbak a fertőzések iránt, melyek közül azonban kellő körültekintéssel és megfelelő időben adott védőoltással jónéhány megelőzhető. Az Amerikai Infektológia Társaság ajánlásának megfelelően az immunszupprimált betegek egy része oltható, sőt számukra kifejezetten javasolt egyes védőoltások alkalmazása.[7]

Amint arra az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) is felhívja a figyelmet, az immunkárosodott betegek közvetett védelme érdekében javasolt a környezetükben élő személyek, családtagok oltása influenza, pneumococcus, meningococcus, bárányhimlő ellen.[8]

A HIV-fertőzött betegek jelentik a legyengült immunrendszerrel élők egy fontos csoportját, az ő immunizációjukra új, részletesebb protokollt dolgoztak ki az ESZSZK-ban. A tünetmentes HIV-fertőzöttek – az élő kórokozót tartalmazó oltóanyagok kivételével – az életkorhoz kötött kötelező és az ajánlott védőoltásokkal immunizálhatók.  Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal azonban csak megfelelő kezelés és ellenőrzött immunstátusz mellett olthatók.[9]

„A most elkészült kezelési protokoll szerint a HIV-fertőzött betegek számára is javallott a védőoltás a hepatitis A és B, a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium, a tüdőgyulladás, az influenzavírus, illetve a HPV ellen. Ezek az oltások beadhatók a HIV-pozitívoknak is, az elmaradásuk következtében esetlegesen fellépő betegségek viszont nagyon megviselhetik a páciens szervezetét. A HIV-fertőzöttek oltása olyan fontos téma, hogy az új kezelési protokoll egy egész fejezetet szentel a kérdésnek.  A különböző krónikus betegek, szervátültetésre várók, veleszületett immunhiánnyal élők esetében is konzultálni kell a kezelőorvossal, melyek a javallott védőoltások” – tette hozzá az infektológus főorvos.

Sok olyan betegség is van, melyek ellen felnőttkorban, egyébként egészséges emberek esetében is érdemes élni a védőoltás jelentette védelemmel. Ezek közé tartozik a többek között méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus (HPV), a hepatitis A és B, az influenza, vagy éppen a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. Javasolt továbbá minden felnőtt számára is a 10 évente esedékes tetanusz emlékeztetőoltást pertusszisz ellen is védő – dapT – oltóanyaggal végezni.[10]

Ami a bárányhimlőt illeti: az egyes esetekben a fellépő szövődmények miatt kockázatos betegség, hiszen a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.^[11] A bárányhimlő miatt a terhesség első három hónapjában, tehát a baba szervfejlődésének időszakában ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenességek alakulhat ki.[12]

Azok a felnőttek, főleg a leendő szülők, akik a védőoltás segítségével védelmet szereznek a fertőző betegségek ellen, egyben családjukat, kisgyermeküket is védik: az ún. fészekimmunitás jótékony hatással van a családban élő kisgyerekek és idősek, nagyszülők egészségére is, hiszen a beoltott családtag nem viszi haza az adott kórokozót.

Az idősebbekre egyébként is fokozottan kell figyelni: a gyengülő immunrendszer miatt egyes betegségek súlyosabb következményekkel járnak, jól ismert példa erre az influenza. Az Európai Unióban évente 25 és 100 millió között van az influenzában megbetegedettek száma és közülük mintegy 38.000 fő hal meg, többnyire idős emberek.  Az influenzával összefüggésbe hozható halálozások és a súlyos szövődmények száma, a munkahelyi és az iskolai hiányzások, a termelékenység csökkenése közvetlenül vagy közvetett módon megközelítőleg 6-14 millió eurós terhet ró az Unióra.[13]

Az OEK tájékoztatója szerint[14] sok országban azt ajánlják, hogy a 65 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők évente oltassák be magukat influenza ellen. Hazánkban az influenzavírus elleni térítésmentes védőoltásra jogosultak a krónikus betegek, a cukorbetegek, asztmások és a várandós nők mellett a 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül.[15]

Kínában időközben a madárinfluenzavírus új törzse (H7N9) kezdett terjedni, szerencsére egyelőre csak madárról emberre, ám szakértők szerint nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a vírus mutálódni fog. Az emberről emberre is terjedő, magas halálozási arányú fertőzés védőoltás hiányában világjárványt indíthat el.[16] A WHO azt tanácsolja, Kínában ne ölelgessünk élő baromfit.[17]

A fentieken túl „egzotikus” betegségek elleni oltásra (pl. kolera, hastífusz) is szüksége lehet azoknak az utazóknak, akik külföldre indulnak.[18]^,[19] A kötelező, illetve ajánlott védőoltásokat minden állam maga határozza meg, ezekről utazás előtt minél hamarabb tájékozódni kell, hiszen némelyik fertőzés ellen az oltási sor több részoltásból áll, mint például a hepatitis esetében. Jó hír, hogy a WHO friss állásfoglalása szerint a sárgaláz megelőzésére alkalmazott vakcina egyetlen dózisa élethosszig tartó védelmet biztosít a betegség ellen, emlékeztető oltásra nincs szükség.[20]

Ezek bizony tények

A védőoltások átütő sikere azonban kétélű fegyver: az egykor pusztító kórok visszaszorulása azzal járt együtt, hogy sokan a betegségekről is elfeledkeztek és megkérdőjelezték az oltás hasznosságát, biztonságosságát. Ennek a felejtésnek és tudatlanságnak az egyik megnyilvánulása az oltásellenes mozgalom, amely tudományos megalapozottság nélkül tesz olyan állításokat, amelyekkel sok ember életét, egészségét sodorja veszélybe.

Ezért döntött úgy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy a minden évben április utolsó hetében[21] tartott Védőoltási héten idén a vakcináció életmentő szerepét állítja a középpontba. A post-truth, azaz „az igazságon túli” korban a WHO határozottan kiáll a tények mellett és arra szólít fel minket, hogy kérdőjelezzük meg azokat az állításokat, amelyek bizonyítékok nélkül vonják kétségbe a védőoltások jelentőségét.[22]

Mindez nem csupán azért fontos, mert jelen pillanatban is 19,4 millió gyerek él a világon, akik egyáltalán nem, vagy nem elegendő védőoltást kaptak.[23] A tényeket azért is hangsúlyozni kell, mert az oltásellenes mozgalom tevékenységének egyik „eredményeként” olyan járványos betegségek ütötték fel ismét a fejüket, melyektől már többé-kevésbé sikerült megszabadulnunk. Jó példa erre az Európából már kiszorítottnak hitt diftéria (torokgyík), melyet 28 év után diagnosztizáltak újra Spanyolországban 2015-ben. A kórházba került hatéves kisfiú szülei is úgy vélték, felesleges beadatni gyermeküknek a védőoltásokat.[24]

A vakcináció azért is fontos, mert a WHO szerint nem csupán olyan távoli országokban nem jut hozzá sok gyermek a védőoltásokhoz, mint India, Nigéria vagy Pakisztán, de a szomszédunkban, Ukrajnában is 370.000 gyerek (!) marad megfelelő immunizálás nélkül.[25]

A védőoltások beváltak! – ez a WHO kampányának fő üzenete[26], mely 5 tényt szeretne mindenki figyelmébe ajánlani:

1.       A védőoltások biztonságosak és hatékonyak.

2.       Az oltásokkal potenciálisan halálos betegségeket is megelőzhetünk.

3.       Az oltások jobb védettséget biztosítanak, mintha átesünk a betegségen.

4.       A kombinált védőoltások is biztonságosak; időt, pénzt és stresszt lehet megtakarítani akár több oltás egyidejű beadásával.

5.       Ha abbahagyjuk az immunizálást, nem oltunk, akkor az elfeledettnek hitt fertőző betegségek (torokgyík, kanyaró, mumpsz, járványos gyermekbénulás) vissza fognak térni.

Források:

[26] #vaccineswork http://www.who.int/campaigns/immunization-week/2017/infographic/en/ utolsó felkeresés: 2017. április 11.