Miért érezhetünk karanténfáradtságot – és hogyan küzdjünk meg vele?
Mi is az a karanténfáradtság? Íme a karanténfáradtság jelei és tünetei, valamint nyolc lehetséges kezelési módja a HPWR-től.
„Karanténfáradtságról akkor beszélünk, amikor teljes mértékben kimerültünk az elszigetelődéstől, a kapcsolatok és a rutin hiányától, valamint a korlátozásoktól mentes, a karantén előtti időszakra jellemző szabadság veszteségének érzésétől; vagyis érzelmileg kimerültnek és elgyengültnek érezzük magunkat attól, hogy minden egyes nap ugyanúgy telik” – fogalmaz Jennifer Musselman házasság- és családterapeuta, pszichoterapeuta, vezetői tanácsadó és a Dél-Kaliforniai Egyetem Változáskezelés és Vezetéstudomány doktori programjának PhD-jelöltje.
„Járványtűrő képességünk határára értünk”
Ha ismerősen cseng számodra ez a leírás, legyél tisztában azzal, hogy nem vagy egyedül! Valójában világszerte többezer Twitter-felhasználó tud azonosulni azzal az érzéssel, hogy „elérték a járványtűrő képességük határát”, mely kifejezést Tanzina Vega, a The Takeaway nevű rádióprogram műsorvezetője alkotta meg. Január közepén Vega egy azóta is rohamosan terjedő tweetet posztolt, mely beindította a kommunikációt a „megállás nélkül végzett munka, a folyamatos hírkövetés, gyerekfelügyelet és elszigetelődés miatt érzett kiégés” témakörében.
A karanténfáradtság jelensége a jelenlegi körülmények által kiváltott érzelmi stressz eredménye, állapította meg dr. Forrest Talley, a kaliforniai Folsomban dolgozó klinikai pszichológus. E stresszorok egyénenként különböznek (lehetnek a távmunkával, a pénzügyi helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos stresszorok, vagy a gyerekfelügyelet és iskolábajárárás elmaradása miatti, a gyermekekkel való törődés által kiváltott stresszorok), azonban létezik univerzális feszültségforrás is: mégpedig a karanténnal járó nagyfokú szociális izoláció, a karanténidőszak előtt örömforrást vagy tartalmas elfoglaltságot jelentő tevékenységek (úgymint az edzőterembe járás, az embertársakkal történő személyes kapcsolattartás, koncerteken való részvétel, családlátogatás, utazás) folytatásának képtelensége.
Míg a gyorsan változó koronavírus-helyzetre adott kezdeti reakcióira inkább az akut stressz vagy szorongás volt jellemző, hónapok múlva a helyzet végeláthatatlansága már némileg más képet mutat – nevezetesen a stressz és a szorongás idővel összeadódik.
Mikor beszélhetünk karanténfáradtságról?
„A stresszorok elhúzódó jellege fáradtságban kulminálódik, mely hasonló a kezdeti stresszhez és szorongáshoz, azonban mégis különbözik tőle” – teszi hozzá Talley. „A fáradtság általában teljesítmény- és energiacsökkenéssel, fokozott ingerlékenységgel, a kreatív problémamegoldás visszafejlődésével és – időnként – a reménytelenség érzésének elhatalmasodásával jár. A krónikus stressz hozzáadódik a súlyos szorongás állapotához, és akár minőségi változási is előidézhet a szorongásban.”
„Gondoljon úgy az egészségére, mint a telefonjára: bizonyos mennyiségű energiakészlettel működik, mielőtt újratöltésre van szüksége; az emberek ugyanígy működnek” – fejti ki Kevin Gilliland, a pszichológia doktora, Dallasban praktizáló klinikai pszichológus. (Ebben az összefüggésben a napi kapcsolat és a napi tevékenységek jelentik magát az energiaforrást az otthon töltött idő helyett.) „A megszokott rutinjaink és a másokhoz fűződő kapcsolataink nélkül éppen csak élni tudunk. Úgy kezdünk el működni, mint az alacsony töltöttségi móddal működő telefonunk.”
A karanténfáradtságra jellemző tünetek
A szakértők szerint az alábbiak a karanténfáradtság lehetséges tünetei:
• Fizikai fáradtság (mely az enyhétől az intenzív tünetekig terjedhet), enerváltság
• Ingerlékenység, könnyű ingerelhetőség, lobbanékonyság
• Alvászavarok, álmatlanság, vagy túlalvás
• (Újonnan kialakult vagy súlyosbított) szorongás
• Apátia, letargia vagy motiválatlanság
• Érzelmi labilitás / érzelmi instabilitás
• Intenzív magánnyal és az érzelmi kapcsolódás hiányával összefüggő érzelmek
• Reményvesztettség érzése
• Depresszió megjelenése
A fenti felsorolásból különösen fontos kiemelni, hogy az „izoláció a legsúlyosabb, az emberiség által elszenvedett mentális egészségügyi tünet” – véli Gilliland, és mondanunk sem kell, hogy jelenleg igencsak erős izolációban élünk.
