Mennyibe kerül a kórházi fertőzés?
A hazai kórházakban észlelt fertőzések ellátására fordított finanszírozás 2008-2015 között csaknem megduplázódott, írja a napi.hu.
Részletes, intézmény szintű adatokkal nem rendelkezünk a kórházi fertőzésekről, és azok miatt bekövetkező halálozásokról, arról viszont pontos OEP-adatok tanúskodnak, hogy a magyar kórházak hány esetben kértek az elmúlt években vérmérgezés gyanúja miatt laboratóriumi vizsgálatot.
2008-ban 2269 aerob és 1242 anaerob haemokultúra vizsgálatot végeztek, azaz összesen 3511 esetben merült fel vérmérgezés klinikai gyanúja. A vizsgálatok száma ezt követően folyamatos növekedést mutatott, 2015-ben már 4696 aerob és 3390 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 8086 esetben merült fel vérmérgezés gyanúja, ez 8 év alatt 230 százalékos növekedés, jegyzi meg a lap.
A műtét, sérülés utáni finanszírozási esetszámok az OEP adatai szerint 2008-2015 között 5901-ről 8054 -re nőttek. Szeptikémiát (azaz vérmérgezést) pedig 2008-ban 5796 esetben, 2015-ben viszont már több mint kétszer annyit, 12 117 esetet jelentettek.
A magyar kórházakban észlelt fertőzések ellátására fordított finanszírozás 2008-2015 között 3 milliárd forinttal nőtt, azaz lényegében csaknem megduplázódott.
A kórházi fertőzések áttételesen is növelik a kiadásokat, a műtéti komplikációk miatt nő az ápolási napok száma, romlik az ágykihasználtsági mutató, a működés költséghatékonysága. Az érdemi beavatkozást lehetővé tévő területi, régiós, megyei, vagy intézményi adatok pedig nem állnak rendelkezésre, csak az országos összesítés.
