Biztonságos menedék kórokozóknak
Megtalálták a TBC-baktériumok menyországát
A Mycobacterium tuberculosis a csontvelői őssejtekbe bújva kerüli ki az immunrendszer és a gyógyszerek hatását, míg a Mycobacterium leprae arra is képes, hogy egyes sejteket visszaprogramozzon őssejtekké és így elősegítse saját terjedését.
Először 2006-ban jelentette be Horacio Frydman, a Boston University mikrobiológusa és posztdoktorális tanácsadója, a Nobel-díjas Eric Wieschaus, hogy találtak egy mechanizmust, amellyel a kórokozók elbújhatnak az immunrendszer és a gyógyszerek elől: az őssejtekbe rejtőznek. Az általuk vizsgált kórokozó a Wolbachia volt, amely a Drosophila melanogaster őssejtjeiben bújik el, írja a legújabb e témával kapcsolatos felfedezésekről beszámoló Nsikan Akpan a The Scientistben.
Az újságnak nyilatkozó Frydman szerint kiváló stratégiát használnak a baktériumok, hiszen az önmegújító sejtekből bármikor újraindíthatják az addig látens fertőzést.
Az immunrendszer, illetve a gyógyszerek eltakarítják a tuberkulózis-fertőzés 90 százalékát, azonban a kórokozók maradék tíz százaléka látens állapotban a szervezetben marad, folytatja Nsikan Akpan, majd hozzáteszi: a világ népességének egyharmada lehet látens TBC-fertőzés áldozata, ami éves szinten 1.7 millió halálesetért felelős – ez több, mint bármilyen más patogén baktérium áldozatainak a száma.
A TBC-fertőzés korai stádiumában a baktérium az ember makrofágjaiban és dendritikus sejtjeiben osztódik, azonban mindezidáig rejtély volt, hogy hová bújik a kórokozó a látens fertőzöttség során.
A Science Translational Medicine című folyóiratban most megjelent tanulmány (Bikul Das és munkatársai: CD271+ bone marrow mesenchymal stem cells may provide a niche for dormant Mycobacterium tuberculosis) szerzői beszámolnak arról, hogy megtalálták ezt a rejtekhelyet: a csontvelő mezenchimális őssejtjeinek egy alfaja, a CD271-es felszíni receptort expresszáló őssejtek jelentik a TBC-baktériumok menyországát. A kutatók egészséges önkéntesektől gyűjtöttek csontvelőt, majd annak sejtjeit TBC-baktériumokkal fertőzték meg. A CD271-es vonal sejtjei az expozíció után két héttel is képesek voltak gyulladást kialakítani. A továbbiakban TBC-endémiás területen korábban a többlépcsős terápiával sikeresen kezelt páciensekből izoláltak CD271-sejteket, és ezekben 9-ből 8 esetben megtalálták a baktériumot.
A kutatók szerint a baktérium azért választhatta ezt a sejtvonalat, mert ezek képesek olyan géneket expresszálni, amelyek révén a gyógyszerek széles spektruma hatástalanná válik, ráadásul ezek az őssejtek a csontvelő olyan immunprivilégizált helyén tartózkodnak, ahová az immunrendszer nem ér el.
Bikul Das és munkatársai azt is kimutatták, hogy a differenciáltabb őssejtek kevésbé fogékonyak a TBC-fertőzésre, azokban a baktérium negyedannyira képes csak a túlélésre, mint a differenciálatlan őssejtekben. Mint Nsikan Akpan írja, az is elképzelhető, hogy a Mycobacterium tuberculosis képes arra, hogy visszaprogramozza a már differenciálódni kezdett őssejteket, hiszen, mint egy, a Cell című szaklapban januárban megjelent tanulmány bizonyítja, a Mycobacterium leprae képes erre (Toshihiro Masaki és munkatársai, Reprogramming Adult Schwann Cells to Stem Cell-like Cells by Leprosy Bacilli Promotes Dissemination of Infection).
