Még mindig nagyon sok a császármetszés Magyarországon
A WHO ajánlása szerint a 15 százalékos arány lenne ideális, nálunk a császásmetszéses szülések aránya 35-40 százalék, írja a Pénzcentrum.
Az Európán belüli mezőnyben is az első harmadban van hazánk a császármetszések arányát tekintve. Ez az adat azért fontos, mert a 10-15 százalék alatti arány kockázatot jelenhet a gyermekek és édesanyák egészségére, az ennél magasabb szám viszont túlkezelésre utal. Igaz, hogy a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik – 2022-ben 30,43 év, 2013-ban 30,09 év, 2003-ban pedig 27,92 év volt a KSH adatai szerint –, ezzel pedig nő az esély a császármetszésre is. Viszont a császármetszések emelkedő arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora.
A NEAK által közzétett adatok szerint nem történt jelentős javulás az elmúlt években a császármetszéses esetek arányában. 2015-ben a szülések 38,46 százaléka történt császármetszés útján, 2022-ben 40,72 százalék. Vagyis 82 753 szülésből 33 700 császármetszéssel történt a kórházi összesített adatok alapján tavaly. 2021-ben 87 210 szülésre 35 437 jutott (40,63%).s
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai valamivel jobb arányt mutat: 94 003 élve születésre 32 525 császármetszés jutott az adatbázis szerint, vagyis 34,6 százalékos volt az ilyen beavatkozások aránya 2021-ben. Az eltérés feltehetően a számítási módszertan különbségeiből adódik. Mindenesetre mindkét arányszám jelentősen magasabb, mint a WHO ajánlása.
Összevetésképpen Európán belül Magyarországon az egyik legmagasabb a császármetszések aránya és rátája. Ha az élve születések arányában nézzük, hány császármetszés történt az egyes tagállamokban, látványosan vezet Ciprus és Törökország, ahol a szülések több mint fele történik ilyen úton. A bolgároknál, románoknál, lengyeleknél is 40 százalékot meghaladja ez az arány. Magyarország a 7. helyen áll ebben a rangsorban, írja a Pénzcentrum.
