Meddig terjed a gyógyítók lelkiismereti szabadsága?
A kérdést a Szabad Föld tette fel dr. Szebik Imrének, a Semmelweis Egyetem (SE) Magatartástudományi Intézete tudományos munkatársának.
Akadnak orvosok, akik vallási okokból, illetve az emberéletet tiszteletben tartva nem vállalnak abortuszt. Ehhez joguk van, de egy kórházon belül konfliktust okozhat, ha e feladatot a kollégákra hagyják. Akad orvos, aki azért nem választotta a nőgyógyász szakmát, mert nem kívánt részt venni abortuszban – mondja a bioetikus.
A gyógyító joggal visszautasíthatja, ha olyan kezelésre próbálják – akár erőszakkal – rábírni, amelyet szakmailag nem tart indokoltnak. Nem köteles olyan beteget sem ellátni, aki őt szidalmazza, becsmérli, hacsak nem pszichiátriai esetről van szó, akinél ez tünet.
Maga dönthet az orvos arról, ellássa- e a saját hozzátartozóit, szakmai vélemények szerint ugyanis nem mindig tesz jót, ha a gyógyító érzelmileg túlzottan érintett. Egy sor bioetikai kérdést vet fel a szervátültetés mellett a mesterséges megtermékenyítés és az embriókutatás is. Emberi lénynek számít-e már a megtermékenyített petesejt? Megengedhető-e az embriók szelekciója? – ennek megítélése világnézeti meggyőződéstől is függ. Országonként eltérő ezért annak szabályozása, lehet-e több petesejtet megtermékenyíteni, mint ahányat beültetnek, majd a feleslegeseket elpusztítani vagy lefagyasztani. Németországban például nem hozhatnak létre olyan embriókat, amelyeket nem ültetnek be. Az embriók emellett kutatás tárgyai is lehetnek, de ennek szabályozása sem egységes. Nálunk a megtermékenyítés után 14 napig megengedett kutatási célra használni a petesejteket.
