Már az emberi fogak újranövesztésén dolgoznak
Vége lehet a tömések korszakának? A tudósok már az emberi fogak újranövesztésén dolgoznak, írja a Hírextra.
A fogak állapota jóval nagyobb hatással van az egészségünkre, mint azt a legtöbben gondolnák. A fogvesztés kezelésére ma rendelkezésre álló megoldások – a tömések, koronák és implantátumok – ugyan hatékonyak, de egyik sem képes visszaadni egy valódi fog biológiai működését. Éppen ezért világszerte egyre több kutató dolgozik azon, hogy a jövőben ne pótolni, hanem újranöveszteni lehessen az elveszett vagy károsodott fogakat.
A regeneratív fogászatnak nevezett kutatási terület ma még kísérleti fázisban jár, de az első eredmények alapján nem kizárt, hogy néhány évtizeden belül alapjaiban változtathatja meg a fogorvoslást.
Az amerikai Illinois Egyetem kutatója, Anne George olyan fehérjéket vizsgál, amelyek a dentin növekedésében és természetes regenerációjában játszanak szerepet. A kutatók már azonosították az egyik olyan gént is, amely kulcsszerepet tölt be a dentin kialakulásában. Ha sikerül ezt a folyamatot mesterségesen beindítani, elképzelhetővé válhat, hogy a fog saját maga tölti ki a szuvasodás okozta üregeket új dentinnel. Ebben az esetben a hagyományos tömésekre egyszerűen nem lenne szükség. A Washingtoni Egyetem biokémikusa, Hannele Ruohola-Baker ennél is tovább menne. Kutatócsoportja „élő töméseken” dolgozik. A kutatók donoroktól származó bölcsességfogakat vizsgálva megállapították, hogy a zománcot termelő sejtek – az ameloblasztok – a fog kibújása után elpusztulnak, ezért a szervezet később már nem képes új zománcot létrehozni.
Ezt megkerülve a kutatók őssejtekből állítottak elő zománcképző, illetve dentintermelő sejteket. Laboratóriumi körülmények között ezekből egy apró, fogszerű szervkezdemény – úgynevezett organoid – alakult ki, amely már önállóan termelt zománcfehérjéket. A rövidebb távú cél, hogy ezekből a fehérjékből új típusú tömések vagy a repedezett fogzománcot helyreállító bevonatok készüljenek. A hosszú távú elképzelés azonban ennél jóval merészebb: a szükséges sejteket közvetlenül a páciens állkapcsába ültetnék, ahol azok természetes módon építenének fel egy teljes értékű új fogat.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a laboratóriumban növesztett fogak még messze vannak a mindennapi fogászati gyakorlattól. Az emberi klinikai vizsgálatok előtt további állatkísérletekre, biztonsági vizsgálatokra és jelentős technológiai fejlesztésekre lesz szükség.
