Magyar egészségügyi országprofil Brüsszeltől
Az Európai Bizottság elkészítette Magyarország egészségügyi országprofilját. A főbb megállapításokról az Economx ír.
Az Európai Bizottság által készített egészségügyi országprofil szerint, bár Magyarországon az egészségügyi kiadások összértéke folyamatosan nőtt, hazánk még mindig az Európai Unió átlagos egészségügyi kiadásainak csupán felét költi a betegekre, ami 1866 eurót jelent (705 ezer forint) személyenként. Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre. Felhívják a 24 oldalas jelentésben a figyelmet, hogy Magyarország 2021-ben a GDP 7,4 százalékát költötte egészségügyre, szemben a 11 százalékos uniós átlaggal, írja a lap, jelezve: a hazai egészségügyben nagyon magas a betegek saját költése. A magyarok harmada fizet az egészségügyi ellátásért, többnyire azért, mert túl hosszúak a várólisták. Ezzel szemben az unió országaiban átlagosan a betegek 15 százaléka fizet az egészségügyi ellátásáért.
Nem javultak a halálozási mutatóink, és a főbb megállapítások szerint a magyarok 4,5 évvel élnek rövidebb ideig, mint az EU többi országában élők, ráadásul a magyar férfiak hét évvel kevesebb ideig élnek, mint a nők.
Még mindig kórházközpontú a betegellátásunk. Magyarországon 6,8 kórházi ágy jut ezer lakosra, ami több, mint az OECD átlaga, ahol 4,3. Nálunk 3,3 praktizáló orvos jut ezer lakosra, az OECD átlag 3,7 orvos, de a szakdolgozók száma is kevés: 5,3 ápoló jut a ezer betegre, míg az OECD országokban több mint kilenc.
Kitérnek az országprofilban a várólistákra is: felhívják a figyelmet, hogy a szürkehályog-, a csípő- és térdprotézisek műtétek esetében nőttek a várakozási idők. De van azért jó hír is a jelentésben. Magyarországon sikerült csökkenteni az indokolatlanul magas antibiotikumfogyasztást; ebben az uniós átlag alatti számokat értünk el.
A teljes információt ITT olvashatja
