hirdetés
2021. június. 16., szerda - Jusztin.
hirdetés

Lila gőz száll Közép-Európa felett

Mire jó a jód és mire jók a mesterségesen előállított jódizotópok, amelyek közül most az egyik, a 131-es izotóp enyhén emelkedett koncentrációban van jelen légterünkben?

Jódra minden élőlénynek szüksége van, ez az 53-as protonszámú elem a legnehezebb az élethez feltétlenül szükséges elemek közül. Biológiai szerepe egyrészt a pajzsmirigyhormon felépítésében van, másrészt az emlő- és nyálmirigyek, valamint a gyomornyálkahártya és az immunrendszer (thymus) használja antioxidánsként. A jód ritka elem, ehhez is köthető, hogy kétmilliárd ember szenved jódhiányban.

jod

 

Elnevezése a görög lila szóból származik (a jódgőz lila színű). A wikipedia szócikke szerint a jódnak 37 izotópja ismert, ezek közül a 127I stabil, a többi radioaktív. A leghosszabb felezési idejű izotópja, a 129I féléletideje 15,7 millió év; a Földön előforduló legtöbb 129I atomerőmű-balesetek kapcsán szabadult ki, és atomerőművek szennyezőanyagainak talajvízbe szivárgásának kimutatására is használják indikátorként. A naprendszer por és gáz alapanyagát létrehozó szupernovák által termelt „primordiális” 129I valahai létére abból lehet következtetni, hogy a meteoritokban rengeteg 129Xe található – ez az elem jön létre a 129I lebomlásával (xenon, 54-es protonszám). A primordiális 129I már mind lebomlott – kihalt izotópnak minősül, sőt, ez volt az első izotóp, amiről felfedezték (1960-ban), hogy mind lebomlott.

A többi radiojód felezési ideje kevesebb mint 60 nap.

A 123I, 124I, 125I és a 131I az orvosi képalkotásban használatos – leginkább pajzsmirigyvizsgálatban, illetve a 125-ös és a 131-es izotóp tumorterápiában is:
a 125I brachyterápiában (a brachyterápia szó görög eredetű, jelentése rövid távolságra ható. A sugárzó anyagot kapszulába zárva behelyezik a kezelendő térfogatba; méhnyak-, prosztata-, mell- és bőrrákot kezelnek ezzel a módszerrel.); a 131I pajzsmirigytumor elpusztításán kívül használatos a phaeochromocytómák és neuroblasztómák sebészi kezelése után visszamaradt tumorsejtek elölésére is. Ez utóbbi esetben egy noradrenalinhoz hasonló molekulához kapcsolják, amely hozzákötődik a phaeochromocytóma, illetve a neuroblasztóma sejtjeinek noradrenalin-receptoraihoz, és a (béta) sugárzás elpusztítja a daganatsejteket. A környező szövetek nem károsodnak, mert a sugárzás az izotópot felhalmozó sejtektől 2 mm-nél messzebb nem terjed.

Tumorgyógyításon kívül a 131-es izotópot jóindulatú pajzsmirigy-túlműködés eseteiben is használják, többnyire autoimmun Basedow-Graves-betegség kezelésére.

 

A 131I felezési ideje 8 nap, ez a jódizotóp az atommaghasadás leggyakoribb radioaktív terméke, így óriási mennyiségben jön létre atomreaktorokban, és a reaktorbaleset utáni első hét radioaktív szennyezésének zömét adja. Az általa kibocsátott nagyenergiájú bétasugárzás miatt a 131-es izotóp a leginkább karcinogén a jódizotópok közül, ez okozta a csernobili katasztrófa után kialakuló pajzsmirigy-tumorokat.

A budapesti Izotóp Intézet Kft. által szeptember 8. és november 16. között kibocsátott 131-es jódizotóp szintje a légkörben az MTI jelentése szerint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra.

„Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert” – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink