Nem csak Magyarország volt a megemelkedett jódizotópszint forrása? (frissítve!)
Valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek – közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint viszont nem a csillebérci izotópgyár okozta a rádioaktív sugárzást.
Az OAH közlése szerint nagy valószínűséggel a budapesti Izotóp Intézet Kft.-től, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód 131-izotóp – állt az ENSZ atomenergia-felhasználást ellenőrző ügynökségének közleményében. A magyar intézet gyógyászati, kutatási és ipari felhasználásra állít elő radioaktív izotópokat.
A közlemény felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra. "Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert" – közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség.
Az eset okát még vizsgálják.
A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp – tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel korábban, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, továbbá ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért.
Környei József cégvezető úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak".
Később az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közölte: szerinte nem a csillebérci jód-131-izotóp szökése okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt. AZ OKF – miután a Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131-izotóp, és emiatt magasabb radioaktív sugárzást lehetett mérni Budapesten – csütörtök délutáni közleményében úgy fogalmazott: "semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt", így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.
Mint írták, a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén található Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival. Az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta. "Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nem csak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor" a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk - írta az OKF.
A NAÜ múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet akkor azt jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az biztosan nem a fukusimai atomerőműből származik.
A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.
