Azonnali beavatkozásra van szükség

Mikola István: halaszthatatlanná vált az állami beavatkozás

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke úgy látja, hogy az egészségügy belső válsága már túlterjedt a határain, "komoly nemzetgazdasági szintű válsággá érett". Ezért elkerülhetetlen, hogy állami, kormányzati szintű beavatkozás történjen - mondta. Hozzátette, a napokban tárgyalják a 2009. évi zárszámadási törvénytervezetet, de már látszik, hogy az egészségbiztosítás hiánya az elmúlt években a tizenhétszeresére emelkedett.

"A rendszer tolódik az állami egészségügyi ellátórendszer felé" - vélekedett a fideszes politikus, akinek meggyőződése, hogy "ezt is lehet jól csinálni", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konszolidáció nem a kórházi hiányok (adósságállomány) kifizetését jelenti. Egyebek mellett ingatlan- és orvostechnológiai fejlesztésekkel, valamint a bérek konszolidációjával kell foglalkozni - említett példákat, hozzátéve, hogy "ezek forrásigénye nagyon nagy, de nem lehet elkerülni".

Ha az állami felelősség kiteljesedik, akkor végig kell gondolni az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását, mivel a jelenlegi teljesítmény alapú rendszer fenntarthatatlan - mondta. Úgy vélte, át kell térni a bázis alapú kifizetésekre, a forráselosztást pedig az epidemiológiai adatokra kell alapozni - mondta Mikola István. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon belül a térségekben a népegészségügyi adatok alapján prioritásokat alakítanak ki, azok mentén történik a központi pénzek elosztása.

Rácz Jenő: Radikális és markáns beavatkozásra van szükség

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint "sokktalanításra, akut beavatkozásra", az egészségipar fejlesztésére és nem utolsó sorban új struktúra kialakítására van szükség az ágazatban. Ezeken kívül elengedhetetlen a szakmai és társadalmi konszenzus a változtatásokhoz.

A volt egészségügyi miniszter a finanszírozásról szólva azt mondta, a jelenlegi teljesítményalapú rendszer alkalmatlan, és Mikola István fideszes szakpolitikushoz hasonlóan a finanszírozásban ő is a lakosságarányos elosztást preferálná.

A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója kifejtette, hogy 37 milliárd forint a kórházak adóssága, de ez az év végére a duplája lesz. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendezés nem jelenthet egyszerű kormányzati kifizetést, a rendezést feltételekhez kell kötni.

Rácz Jenő az ágazatban dolgozók Magyarországon tartására életpályamodellt dolgozna ki, és a bérek rendezését is szükségesnek látja. Példaként elmondta, hogy míg Magyarországon egy ápolónő havi nettó 87 ezer forintot keres, addig Nagy-Britanniában 684 ezer forintnak megfelelő összeg a fizetés.

Csiba Gábor: "nem kaphatja az legtöbbet, akinek a legtöbb kifizetetlen számlája van"

A konferencián előadásában Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke a szövetség 18 pontos, az egészségügyre vonatkozó akciótervéről beszélt.

Először a kórházigazgató is a finanszírozásra tért ki. Hasonlóan a korábbi felszólalókhoz, a szükségletalapú finanszírozást emelte ki a 18 pontból. Megemlítette továbbá, hogy meg kell szüntetni az intézmények közötti pénzügyi igazságtalanságot, de az adósságrendezést nem lehet "csak úgy" meglépni, nem lehet annak adni a legtöbbet, akinek a legtöbb kifizetetlen számlája van. Csiba Gábor jelezte, hogy a több tízmilliárdos kórházadósságot megközelítőleg 30 intézmény halmozta fel a 170-ből.

A Borsod megyei kórház igazgatója szerint egyhavi - 40 milliárd forint - finanszírozás hiányzik a rendszerből, ezt sürgősen oda kellene adni az intézményeknek. További 31 milliárdot pedig a struktúraátalakítás mentén kellene szétosztani.

Szintén a 18 pont közé tartozik a "szenvedély-, illetve a hamburgeradó" bevezetése. Az alkohol és a dohányáru 10 százalékos jövedékiadó-emeléséből egyfajta többlet "jövedéki sarcot" lehetni kiszabni, amiből 25-30 milliárd forintos, kifejezetten egészségügyi bevételre lehetne szert tenni - ismertette a kórházigazgató. A "hamburgeradó" pedig az egészségügyi szakemberek által kevésbé ajánlott élelmiszerekre kirótt, csomagolásonként tíz forint többletterhet jelentene, és ebből is több tízmilliárd forintos bevétel származhatna.

Csiba Gábor beszélt még az intézményi gyógyszer- és informatikai beszerzésekről is, véleménye szerint ezekkel is jelentős kiadásokat spórolhatnak meg a kórházak. Szintén megtakarítást jelentene, ha a közüzemi szolgáltatók egységes díjat szabnának meg az egészségügyi szolgáltatóknak, továbbá el kellene gondolkodni azon, hogy eltöröljék a rehabilitációs járulék megfizetését az intézményeknél. Mint mondta, az általa vezetett borsodi kórházban ez a rehabilitációs járulék 80 millió forintos kiadást jelent.

Csiba Gábor végezetül elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók bántalmazását szigorúbban kellene szankcionálni a büntető törvénykönyvben, hasonlóan a pedagógusokéhoz.

Éger István: konkrét tárgyalások az egészségügyi kormányzattal

Többek között a kamarai és a praxistörvényről, az alapellátás jogbiztonságáról, az életpályamodellről és az orvosok jogállásáról szóló jogszabályról egyeztetnek a kormánnyal - mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Éger István úgy vélte, hogy az elmúlt nyolc év kormányzatai eleve "ellenzéki szerepbe" kényszerítették a szakmai szervezeteket, ami a szakmától is más stílust követelt. A szervezetek által javasolt, az ágazati jobbító szándékokat az adott kormányzat rendre lesöpörte az asztalról, mondta. "A szakma évtizedek óta szenved ettől az eltolt szereptől, és ettől szívesen szabadulna" - fogalmazott Éger István.

Horváth Tamás: cél kell legyen a szükségletalapú szolgáltatás

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyógyszerellátásban cél kell legyen a szükségletalapú szolgáltatás, amihez helyre kell állítani az állam hatékony szabályozását és ellenőrzését a patikaalapításban, a tulajdonlás kérdését és a szakmai kompetenciákat.

A köztestület elnöke szerint ágazati konszolidációra és a patikaalapítás újraszabályozására van szükség. Adatokat ismertetve elmondta, 2006-ban 2010 patika volt Magyarországon, míg 2010-re számuk 2.440-re nőtt. A gyógyszertárakat működtető, veszteséges cégek száma 557 volt 2008-ban, a patikák összes vesztesége meghaladja a hatmilliárd forintot.

Horváth Tamás kitért a különböző patikaláncok által kínált promóciókra, a termékekre, illetve az adott patikákhoz kapcsolható reklámokra. Úgy vélte, ezeket a marketingfogásokat be kell szüntetni, továbbá vissza kell állítani a kamara etikai normaalkotási és ellenőrzési szerepét, illetve a kötelező kamarai tagságot is.