Az egészségügyért adóztatnák a cigarettát
Az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának 10–15 százalékos növeléséből teremtene többletforrásokat az egészségügyért felelős államtitkárság – írja aNépszabadság.
- Közigazgatási reform: kényszerpályán az egészségügy
- Harc a jövő évi forrásokért
- Bizonytalan a kórházak pluszpénze
- A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület javaslatai
- Drágulhat a kóla és a chips - százmilliárdos pluszbevétel
- Egészségügyi akcióterv-javaslatot készítettek
- A pszichológusok megadóztatnák az egészségtelen élelmiszereket
- Minden második általános iskolás dohányzott már
A „kis pénzek” gyűjtögetésére kényszerül az egészségpolitika a jövő évi forrásokért folytatott csatában. Elég világosan körvonalazódik ugyanis, hogy az egészségügy nemigen számíthat jövőre többletforrásokra. Ezért mind több kisebb-nagyobb forrásszerzési lehetőségeket vizsgál a szaktárca, egyebek mellett alaposan górcső alá vették, mit is hozhat az ágazat számára Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének nyári javaslatcsomagja.
Akkor CsibaGábor azt mondta: százmilliárddal növelhetné az egészségügyi büdzsét, ha a kormány különadót vetne ki az egészségkárosító termékekre, az alkoholra, a cigarettára, a hamburgerre, a chipsekre és a szénsavas, cukros üdítőkre. Az édesipari és az egészségkárosító termékek jövedéki megadóztatásának ötlete sem új, 1999-ben Gógl Árpád, az Orbán-kormány akkori egészségügyi minisztere is próbálkozott egy hasonló tervvel, csokiadó néven, ám az akkor nemment át az apparátuson, és úgy tűnik, ez most sem lesz másképp, hiszen az egészségkárosító élelmiszerek egyelőre kikerültek a címkézett adóztatási tervekből. Viszont készült egy javaslat, amely 10–15 százalékkal növelné a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját. Ebből 30–40 milliárdot remélnek, amely úgynevezett megjelölt adóként az egészségügyre fordítható bevételeket növelné.
A javaslathoz készült szakértői elemzés állítja: az alkohol és a cigaretta megadóztatásával nem pusztán bevételhez jutna az ágazat, de bizonyított, hogy például a dohánytermékek árának tízszázalékos növelése három-öt százalékkal csökkenti a fiatal felnőttek és további 6-7 százalékkal a gyermekek körében a dohányzást. Ez már csak azért is lenne égető, mert egy felmérés szerint minden második általános iskolás dohányzott már, holott a fiatalkori dohányzás (elég akár egyszer rágyújtani is) visszafordíthatatlan károkat okoz. Angliában 2007 októberében 18 év lett a dohánytermékek vásárlásának korhatára, minek következtében 24-ről 17 százalékra esett vissza a dohányzók aránya a 16-17 évesek körében.
A fentiekkel ellentétben a Füstirtók a Gyermekdohányzás Visszaszorításáért Alapítvány tegnap közleményében bírálta a kormányt. A nyilatkozat úgy fogalmaz: "minden korábbi kormányzati ígéretet megszegve a napokban olcsóbb lett a cigaretták ára, év végéig milliárdokkal csökkentve a költségvetés bevételét". Számításaik szerint legalább 10 forinttal csökkent dobozonként a költségvetés bevétele, amely év végéig milliárdos tételt jelent.
