hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés

 

Kutatói fórumok előtt az Akadémia szerkezeti megújulása

Kutatói fórumokon tájékoztatja Pálinkás József, az MTA elnöke az érintetteket az akadémiai kutatóhálózat szerkezeti megújításának részleteiről, az új kutatóközpontok kialakításának tervezett lépéseiről.

Elsőként a leendő Bölcsészettudományi Központ kutatóival, munkatársaival találkozott az MTA elnöke, ezt követte a Természettudományi Kutatóközpont, majd a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont leendő munkatársaival szervezett találkozó – olvasható az MTA honlapján. A tervezett új struktúrában az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja hét intézetet (a Filozófiai, a Régészeti, a Történettudományi, az Irodalomtudományi, a Művészettörténeti, a Néprajzi, a Zenetudományi Intézetek, valamint a Társadalomkutató Központ) egyesíti.

A Természettudományi Kutatóközpont feladata multidiszciplináris természettudományi kutatások az enzimológia, szintetikus kémia, molekuláris farmakológia, anyag- és környezetkémia, műszaki fizika és anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén. A soproni székhelyű Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet, a Földrajztudományi Kutatóintézet, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, valamint a Geokémiai Kutatóintézetet egyesíti. Feladata a csillagászati és földtudományi kutatások mellett a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, felfedező kutatások folytatása.

Az MTA elnöke a fórumokon kifejtette, hogy a kutatás-fejlesztés fellegvárának számító kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő források túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek, túl kevés a fiatal, ígéretes kutató, elavultak a rendelkezésre álló műszerek, hiábavaló törekvés az alapellátáshoz tartozói feladatok meghatározása és a stratégia kialakítása.

A létrejövő új hálózatról szólva Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a megújult rendszerben a kutatók és az intézetek egyaránt megőrzik tudományos autonómiájukat, növelhetik kutatói hatékonyságukat és tervezhetik tudományos pályájukat.

A decemberi közgyűlési döntést követően a megújult struktúrában létrejövő központok kiszámítható költségvetési keretekkel kezdhetik el működésüket 2012-ben, és megközelítőleg két év áll majd rendelkezésükre, hogy az új egységekben való hatékony működésük belső feltételrendszerét tovább finomítsák.

Pálinkás József kitért arra, hogy az idei elvonásokból és nem a megújítási programból következő öt százalékos leépítést követően további megvonások nem várhatóak, és a strukturális megújítás első lépésével megtakarítható mintegy félmilliárd forint a kutatóhálózatban a kutatásra fordítható forrásokat növeli.

Az MTA májusi közgyűlésén jelentette be Pálinkás József, hogy az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 6 kutatóintézetet és 9 kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát nyolcra csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul.

(forrás: MTA)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink