Elindult az akadémiai nanobusz
Víztisztító labirintusban menekülő esőcsepp, a lepkék szivárványszínének titkai, nanométerekben mérő futópad – ilyen és ezekhez hasonlatos érdekességekkel ismerkedhetnek meg a látogatók az MTA interaktív mobil kiállításán, amely a nanovilág hétköznapi csodáit mutatja be.
A nanobuszt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke indította el hétfőn Budapesten, az MTA székháza elől.
A harminchat négyzetméteres nanobuszban kilenc interaktív játék van, amelyeket a Csodák Palotájában 50 ezer látogató próbált ki eddig. A világítást a nanotechnológia egyik vívmányaként ismert LED-ek biztosítják, a busz padlózata különleges antibakteriális burkolatú, az áramellátást részben napelemekkel oldották meg. A nanovilág működését 38 ismeretterjesztő kisfilm, fotók, szemléletes szerkezetek, különleges mikroszkópok segítségével mutatják be.
A szervezők reményei szerint a nanobuszra felszállva másként látják majd az érdeklődők az őket körülvevő, megszokottnak hitt világot. A látogató szeme elé azonnal a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú lebegő részecskék látványa tárul. Az interaktív kiállításon olyan kísérletek elvégzésére kínálkozik lehetőség, amelyeket az iskolák felszereltsége nem mindenütt tesz lehetővé.
A mintegy 35 millió forintos összköltséggel megépült nanobuszt a magyar uniós elnökség alatt lezajlott Euronanoforum 2011 konferencia nemzetközi szervezőbizottsága, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és az EU 7-es keretprogramja mellett a magyar versenyszféra is jelentős mértékben támogatta. A nanobuszt a következő három évben a Csodák Palotája működteti. Országjáró körútja során ötven helyszínre jut el, minden olyan hazai települést meglátogatva, ahol van középiskola.
Mészáros György, a NIH elnöke kiemelte, hogy Magyarország sikeres uniós elnöksége a nanobuszban is megtestesül, hiszen EU-projektről van szó. "Sikeres uniós program volt az Euronanoforum is. A nanotechnológia olyan ígéretes terület, amelytől nagyon sokat várhatunk. A jövőt az innováció, a kutatás, a fejlesztés jelenti. Ezt az unió is felismerte, miként a magyar kormány az EU vezetőjeként is ezt a felismerést képviselte, ami az Új Széchenyi Tervben is megjelenik" – fogalmazott.
Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy a nanotechnológia a 21. század kulcstechnológiájának tekinthető, fejlődése forradalmasítja a gyógyszeripart, a mezőgazdaságot, a gyártási módszereket, az elektronikát és a textilipart.
A nanotechnológia világa a milliméter milliomod részének megfelelő mérettartomány, amelyben az anyagok tulajdonságai lényegesen módosulnak. Ezeket az anyagokat egyaránt vizsgálja a fizika, a kémia és a biológia. "Az atom mérete a nanométer egy tizedét teszi ki, és a tudomány ma olyan eszközök, rendszerek előállítására képes, amelyek vastagsága mindössze tíz atomnyi" – szemléltette érzékletesen a nanovilág paramétereit az MTA elnöke.
Bársony István akadémikus, a nanobuszt létrehozó MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy kritikus szint alá csökkent a természettudományos képzésben részt vevők száma. A kutatóintézet több kezdeményezéssel igyekszik felhívni a középiskolások figyelmét a természettudományokra. E kezdeményezések közé tartozik a nanobusz is, amelynek létrehozásán a kutatóintézet 100 munkatársa dolgozott 10 hónapon át, 4500 munkaórát fordítva a programra.
