Kórházi fertőzések is tizedelik az intenzíven ápolt COVID-betegeket

A koronavírus többféleképpen is okozhatja a fertőzött halálát. A COVID-19 betegség legismertebb szövődménye a tüdőgyulladás, a súlyos tüdőgyulladás ez az egyik lehetséges halálok. Másik gyakori komplikáció, hogy a vírus véralvadásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt vérrög képződik a szervezetben, ami akár a szív leállásához is vezethet. Egy harmadik eshetőség viszont az, amikor az elhúzódó kórházi kezelés következtében legyengült immunrendszerű koronavírusos beteg elkap egy vagy több kórházi fertőzést, és ebbe hal bele.

Hogy lehetséges az, hogy egy „steril” covid-osztályon több bakteriális és gombás fertőzés is terjeng? A 444.hu-nak nyilatkozó intenzív terápiás szakorvos szerint úgy, hogy az intenzív osztályok sterilitása csak tévhit. Az intenzív nem steril, ahogy a kórház több részlege sem az, leszámítva a műtőket. „Az intenzív osztály, ellátási jellegéből adódóan sem kifejezetten steril környezet. Egy, az európai ECDC járványügyi ügynökség által közölt riport alapján az ezeken az osztályokon legalább 2 napot kezelt betegek majdnem 10 százaléka elkap valamilyen kórházi fertőzést, és ez az arány az itt eltöltött ápolási napok hosszával csak emelkedik” – magyarázza.

Az intenzív osztályra bekerülő pácienseknek már eleve gyengébb az immunrendszerük vagy az elhúzódó kezelés következtében válik azzá. Az opportunista kórokozók pont az ilyen legyengült szervezeteket támadják. Ezért van az, hogy az egészségügyi dolgozókra nem veszélyesek, az egészséges immunrendszernek nem okoz nehézséget leküzdeni ezeket a kórokozókat.

Az opportunista kórokozók nagy része valamilyen baktérium, de van közöttük gombás fertőzés is, ami sokkal nagyobb veszélyt jelent a betegre, ugyanis viszonylag lassan alakul ki, és nehéz diagnosztizálni. Az intenzív terápiás orvos azt mondja, hogy például vizeletből kitenyészteni egy baktériumot nagyjából 24 óra, de a vérből vett tenyésztések pontos baktériumnévvel, és antibiotikum-érzékenységi vizsgálattal további két-három napig is tarhatnak. Ennek oka nem az ellátás gyenge színvonala, vagy az eszközhiány, hanem a kórokozók szaporodási üteme. Éppen ezért az intenzív osztályon fekvő betegeknek egy fertőzés gyanújakor tapasztalati alapon adnak gyógyszereket a fertőzések ellen, magyarán próbálnak minden olyanfajta fertőzést lefedni, amik szóba jöhetnek az adott betegnél.

„Vannak, akik 10-15 napig fekszenek intenzív osztályon, ilyenkor a koronavírus már nincs a szervezetben, de a beteg egyik fertőzésből esik a másikba, és nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy ezt kezeljük” – magyarázza.

A fertőzéseket az egészségügyi személyzet is széthordhatja a betegek között, és itt jön be kockázati tényezőként a rendszer túlterheltsége.

„Ideális esetben egy ápolóra két beteg jut, így csak két beteg között tudja átadni a fertőzést, ha esetleg nincs ideje betartani az infekciómegelőzés szabályait. De gondoljunk bele, hogy a COVID-osztályokon egy ápolóra 4-6 páciens is jut, akik között terjedhetnek a fertőzések, ráadásul az ápolóknak is sokkal kevesebb idejük van így két ellátási pont között kezet fertőtleníteni és kesztyűt cserélni.”A kórházi fertőzések tehát adottak az intenzív osztályokon, azonban egy jelentős részük a kielégítő szakszemélyzet megléte esetén ki is védhető. De a szakorvos szerint a fent leírt történet esetében nagyon korrekt volt a kezelést végző osztálytól, hogy nem próbálták meg ezeket a fertőzéseket eltitkolni, hanem a zárójelentésbe is beleírták.

Ahhoz, hogy a fertőzéseket minimálisra csökkentsék, viszont arra lenne szükség, hogy az egészségügyi eszközöket az infekció megelőzés szigorú szabályait betartva helyezzék be a betegeknek, és az egészségügyi személyzet minden esetben fertőtlenítsen kezet és cseréljen gumikesztyűt két beteg kezelése között.