2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Könnyedén töredékére csökkenthető az influenza terjedése

Két egyszerű intézkedés, a kézfertőtlenítés és a sebészeti maszk viselés hatására akár 75 százalékkal csökkent az influenza terjedése egy egyetemi campuson.

Közismert, hogy milyen nagy ellenállással fogadták a 19. század második felének magyar és osztrák szülészei Semmelweis Ignác antiszeptikus elméletét, nevezetesen a kéz fertőtlenítésének szükségességét, s ezen még az sem változtatott, hogy osztályán a gyakorlatban is bebizonyította elvei igazságát, drámaian csökkentve a gyermekágyi láz miatti halálozást. Nem volt sokkal könnyebb dolga valamivel később Joseph Listernek sem, aki az antiszeptikus sebészet bevezetője volt (s a kézfertőtlenítésnek ő is központi szerepet tulajdonított) – hiába csökkentette módszerével harmadára a műtét utáni halálozást már 1865-re, az orvosok többsége még egy évtized múlva sem hitt neki.

Remélhetőleg a mai orvosokban nem él olyan averzió a kézfertőtlenítéssel szemben, hogy ne figyelnének oda arra az új vizsgálatra, amely megint csak a kézfertőtlenítés – és a maszkviselés – jelentőségét mutatta ki, ezúttal az influenza terjedésének megakadályozásában. A Michigani Egyetem kutatói ugyanis most azt igazolták, hogy a kézhigiéné és a maszkviselés akár 75 (!) százalékkal csökkenti az influenza terjedésének valószínűségétírja a Science Daily.

2008-ban immár második éve végezték az ezzel kapcsolatos kutatást, az úttörő jelentőségű M-Flu vizsgálatot, s ekkor mutatták ki, hogy a kéz higiénéje és a sebészi maszk viselése az egyetem közösségi helyiségeiben ilyen jelentősen mérsékli az influenza átvitelét – mondta el dr. Allison Aiello, a Michigani Egyetem epidemiológiával foglalkozó docense, aki dr. Arnold Monto professzor mellett a vizsgálat vezetője volt.

A vizsgálat szerint a fentiek mellett az influenza gyakorisága 43 százalékkal csökkent, azonban ez az eredmény statisztikailag nem volt szignifikáns. Ennek oka az is lehetett, hogy míg a diákok elég nagy valószínűséggel számoltak be influenzaszerű tüneteikről, sokkal kevésbé voltak hajlamosak laboratóriumi mintákat szolgáltatni. „Ez csökkentette annak valószínűségét, hogy ki tudjuk mutatni az esetleges szignifikáns különbséget az igazolt influenza esetek gyakorisága között” – mondta dr. Aiello.

A tünetek gyakorisága a vizsgálat egyik évében sem csökkent pusztán a maszk viselésének hatására, azaz a kézfertőtlenítés elengedhetetlen a hatáshoz. A pandémiák kezdetén rendszerint még nem áll rendelkezésre a megfelelő oltóanyag, ezért a védekezés első vonala nem gyógyszeres jellegű, hanem például a maszk és a kézfertőtlenítés alkalmazása.

Az M-Flu vizsgálat az első volt a maga nemében, és nemzetközi érdeklődés kísérte 2006-os indulását. A kutatók több mint 1000 diákot toboroztak, akiket különböző csoportokba soroltak: voltak, akik csak maszkot viseltek, mások maszkot is viseltek és a kéz higiénéjére is ügyeltek (a diákoknak napi 6 órán át kellett maszkot viselniük a közösségi helyiségekben, és a szappanos kézmosás mellett alkoholos oldattal is fertőtleníteniük kellett kezeiket), és megint mások egyik elővigyázatossági intézkedést sem alkalmazták. A kutatók megfigyelték, hogy kikben jelentkeznek az influenza tünetei, illetve igazolt influenza.

Az eredmény mindkét vizsgált év influenza szezonja alatt hasonló volt – az influenza terjedésének drámai csökkenése két egyszerű beavatkozás hatására.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Science Daily)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.