H1N1: ki védekezzen maszkkal?

„A fertőzés csökkentése érdekében a beteg használjon maszkot, és tegyék ezt családtagjai is. A maszk szerepe – miként a sebészorvosé a műtőben – nem az, hogy megvédje a viselőjét, hanem hogy ő ne fertőzhessen meg másokat” – hangsúlyozta már a vírus megjelenésekor Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ légúti vírus osztályának vezetője.

Hasonló véleményen vannak az egyesült államokbeli egészségügyi szakemberek is, akik megkongatták a vészharangot, miszerint az egészségügyi dolgozóknak – főleg azoknak, akik a H1N1-fertőzöttekkel vannak napi kapcsolatban – nagyobb védelmet kell nyújtani az új influenzával szemben. S erre nem elég a jelenleg használatos sebészi maszk, illetve a különféle higiéniai óvintézkedések – számolt be róla a CNN internetes portálja.

A sebészeti maszkokkal amúgy az a gond – mint jelezte a betegségellenőrzési és megelőzési központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) –, hogy az influenza vírusa kisebb méretű, mint amilyen méretig a maszk képes szűrni. Így a hordozó közegtől függően a kórokozók átjuthatnak rajta, igaz, nem olyan mennyiségben mint maszk nélkül. A semminél tehát jobb, ráadásul párszáz forintért beszerezhető.

De szerencsére van ennél jobb megoldás, az N9 légzésvédő maszk, amely 95 százalékos biztonsággal szűri ki a vírust, mintegy „légmentes zárként funkcionál a száj és az orr előtt”. A CNN cikke szerint a tudósok egyelőre nem tudják, milyen mértékben terjed a fertőzés a levegőben, a fizikai éritkezések során, illetve a szennyezett felületek érintésével. Így a kórházi dolgozók számára ez adhatja a legnagyobb védettséget – legalábbis a védőoltás megérkezéséig –, s a tengerentúlon azt fontolgatják, hogy használatát kötelezővé teszik. Egyetlen hátránya, hogy drágább és kevésbé kényelmes, mint a sebészeti maszk. Hézagmentesen kell az arcra illeszteni, hogy hatékony legyen.