Kolorektális rák: újdonságok

Személyre szabott kezelés?

A jelenlegi klasszifikációs rendszer– ami a genetikai expressziós profilokon alapul –használhatatlan a FOLFIRI kezelés hasznosságának előrejelzésére. Erre a következtetésre jutott a Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet kutatócsoportja, akik eredményeiket a Nature Medicine-ben közölték (Colorectal cancer classification based on gene expression is not associated with FOLFIRI response. Raquel Martinez-Garcia, Pedro P. Lopez-Casas, Daniel Rico, Alfonso Valencia, Manuel Hidalgo).

A Manuel Hidalgo által vezetett kutatócsoport egy korábbi tanulmányra válaszul írta cikkét: A. Sadanandam és munkatársai tavaly márciusában, szintén a Nature Medicine-ben arról írtak, hogy génexpressziós profilok elemzése alapján sikerült a kolorektális rákokat (CRC) 5 alcsoportra osztani (inflammatory, goblet-like, enterocyte, transit-amplifying, stem-like, amelyek közül az egyik altípus jobban reagál a standardnak számító FOLFIRI kezelésre (folinát, fluorouracil, irinotecan), mint a többi. Sadanandam és munkatársai 21 CRC-s betege közül 7 beteg került a „stem-like” altípusba, közülük 5 beteg (70%) reagált pozitívan a FOLFIRI kezelésre, ezért Sadanandamék arra a következtetésre jutottak, hogy a génexpressziós profilok és a kezelésre adott válasz között direkt összefüggés van (A colorectal cancer classification system that associates cellular phenotype and responses to therapy).

Mint Manuel Hidalgo és munkatársai írják, Sadanandamék tavalyi tanulmánya szerint terápiás vonatkozása van eredményeiknek, azonban a spanyol kutatók újraelemezték a tavaly közölt eredményeket – amelyekről kiderült, hogy azok nem szignifikánsak, illetve saját vizsgálataik alapján is azt állítják, hogy a celluláris fenotípus nem hozható összefüggésbe a terápiás válasszal. Hidalgoék 3 stem-like típusba tartozó betege közül egy sem reagált a FOLFIRI kezelésre, míg más altípusba tartozó betegek mutattak terápiás választ. Hidalgo kifejti: a tumorok genetikai klasszifikációja alapvetően fontos szerepet játszik a rákos elfajulás mechanizmusának megértésében, illetve a személyre szabott terápia kifejlesztésében, így további kutatásokra van szükség a genetikai típusok és a terápiás válasz közötti összefüggés felderítéséhez.

Hormonpótlás?

Némelyik rák kialakulásában fontos szerepet játszanak egyes hormonok, így az emlőrákéban az ösztrogén, a prosztatarákéban a tesztoszteron, azonban eddig még nem találtak olyan rosszindulatú tumoros megbetegedést, aminek a hátterében egy bizonyos hormon hiánya állna, írja az EurekAlert! amerikai rákkutatók eredményeiről beszámolva.

Scott Waldman vezető szerző és munkatársai eredményei szerint elképzelhető, hogy a vastagbél sejtjei akkor alakulnak át rákos sejtekké, amikor elvesztik egy parakrin hormont termelő képességüket. Normális esetben a guanylin segíthet a bélsejtek normális osztódásának fenntartásában, ami, tudván, hogy a bélnyálkahártya sejtjei 3 naponként kicserélődnek, igencsak fontos szerep.

Az Amerikai Rákkutató Társaság (American Association for Cancer Research) lapjában (Cancer, Epidemiology, Biomarkers & Prevention) megjelent közlemény (C. Wilson, et al., The paracrine hormone for the GUCY2C tumor suppressor, guanylin, is universally lost in colorectal cancer) szerint a vizsgált CRC-sejtek 85%-ában a normális vastagbélhámsejtekhez képest 100-1000-szer kisebb a guanylin mennyisége. Másrészt az 50 feletti egészségesek vastagbélhámsejtjeiben is jóval alacsonyabb a hormon koncentrációja, ami magyarázhatja az idősebbek körében tapasztalható nagyobb CRC-gyakoriságot.

A guanylin a GUCY2C (goosy toosy) nevű receptorokhoz kötődve segíti a bélnyálkahártyasejtek újratermelődését és normális funkcionálásukat. Mint a kutatók elmondják, a következő lépésben állatkísérletekben meg kell állapítani, hogy a hormonhelyettesítő terápia révén megelőzhetővé válik-e a CRC kialakulása, illetve növekedése, illetve meg kell fejteni, pontosan hogyan, milyen mechanizmusok révén működik a guanylin.

Figyelem: fiatalok!

2030-ra megduplázódhat a CRC-vel diagnosztizált fiatalok száma, figyelmeztetnek a University of Texas Rákközpontjának orvosai. A JAMA Surgery-ben publikált előrejelzésük szerint (Increasing Disparities in the Age-Related Incidences of Colon and Rectal Cancers in the United States, 1975-2010) az elkövetkező 15 évben 10 vastagbélrákból legalább 1-et, míg 4 rektális rák közül majdnem 1-et a tradicionális rákszűrési életkornál (50 év) fiatalabbakban fogják diagnosztizálni. George J. Chang vezető szerző szerint az Egyesült Államokbeli 20 és 34 évesek körében a vastagbélrák incidenciája 90%-kal, míg a rektális ráké 124%-kal nő meg 2030-ra. A növekedés hátterében minden valószínűség szerint az életmóddal összefüggő tényezők – elhízás, a fizikai aktivitás hiánya, nyugati diéta – állnak.

Az előrejelzés alapja egy 393 ezer emberre kiterjedő retrospektív kohorszvizsgálat (1975 és 2010 között CRC-vel diagnosztizált 20 évnél idősebbek). A trendek alapján

• a vastagbélrák incidenciája 2020-ra 37,8%-kal, míg 2030-ra 90%-kal nő meg a 20 és 34 évesek körében (az 50 évnél idősebbekhez képest 131%-kal nagyobb növekedés 2030-ra),
• a rektális rák incidenciája 2020-ra 49,7%-kal, míg 2030-ra 124,2%-kal nő meg a 20 és 34 évesek körében (az 50 évnél idősebbekhez képest 165%-kal nagyobb növekedés 2030-ra),
• ugyanezen idő alatt a 35-49 évesek körében a vastagbélrák incidencianövekedése 27,7%, a rektális rák incidencianövekedése 46% lesz.

Mint a kutatók hangsúlyozzák: itt az ideje, hogy komolyan vegyük a figyelmeztető trendeket, és a megelőzés érdekében fokozzuk a lakosság oktatását, felvilágosítását. A CRC már ma is a harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, és a második leggyakoribb rákos halálozási ok. Továbbá, teszik hozzá, fontos az orvosok továbbképzése, hogy a fiatalabbak körében is felfigyeljenek a figyelmeztető jelekre, és ne csak az előrehaladott stádiumban vegyék észre a betegséget.