Kökény Mihály: A pénzszűke miatt (is) hosszúak a várólisták
A Hírklikk Kökény Mihály korábbi egészségügyi minisztert kérdezte a most nyilvánosságra került kórházi várólisták kapcsán.
Mi a különbség a kapacitáshiány miatti várakozók és a kötelezően vezetett listák között? – kérdezte elsőként a Hírklikk Kökény Mihálytól.
A korábbi egészségügyi miniszter szerint olyan nagyon ezzel nem érdemes foglalkozni, ugyanis az elkülönítés igen mesterkélt. Az viszont fontos, hogy a kötelező várólista jelenlegi mintegy 27,5 ezres hossza csak azoknak a száma, akik hatvan napon túl várnak a sorukra. A teljes szám májusban elérte a 47 ezret. A kettőt amúgy is nehéz szétválasztani és valójában nincs is jelentősége. Ezek egyébiránt jellemző módon műtéti beavatkozásokat jelentenek, s ha a térdprotézisre várók számát vesszük példának, akkor azt látjuk, hogy az ott előjegyzettek esetében már teljesen kimerültek a konzervatív beavatkozás lehetőségei, a betegek iszonyú fájdalmakat szenvedhetnek el, s aki csak teheti, a magánszolgáltatót választja, azaz az állam ezzel is a magánszféra felé tereli a betegeket (nem véletlenül alakultak már ott is ki várólisták).
Kökény felhívta a figyelmet arra, hogy a várólisták számai a beavatkozásokra, a műtétekre vonatkoznak, de hosszú előjegyzési listák is vannak, melyeket ugyan nem tartanak nyilván, de azt azért mindenki tudja, hogy helyenként akár hónapokat is kell várni a szükséges ultrahang vagy más képalkotó diagnosztikai vizsgálatra, illetve a szakorvosi rendelésekre. Ez idő alatt azonban a beteg állapota folyamatosan romolhat, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a daganatok esetében. „Hiába rendelte el anno az akkori miniszter, Kásler Miklós, hogy a rosszindulatú daganatok gyanúja esetén két héten belül el kell végezni a képdiagnosztikai vizsgálatot – hol van már Kásler és hol van ennek a rendeletnek a betartatása?” – jegyezte meg a szakember.
Hogyan lehetne lerövidíteni ezeket a listákat? – merül fel óhatatlanul a következő kérdés. Kökény mondandójából az derül ki, hogy ehhez orvosolni kellene a hazai egészségügy legalapvetőbb és egyben legnagyobb problémáit, hiszen „a várólisták extrém hossza olyan tünet, amely mögött ott van az egészségügy minden gondja-baja”.
A legfontosabbakat kiemelve, beszélt létszámhiányról, ami szerinte nem is annyira orvoshiányt, hanem szakdolgozói hiányt jelent, legalábbis a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint több mint negyvenezren hiányoznak az ágazatban. Óriási különbségek vannak – mind a műtéti, mind a kivizsgálási előjegyzéseknél – az egyes megyék, kórházak, rendelőintézetek között, s ebben a szakemberhiány is szerepet játszik.
A pénzszűke szintén komoly eleme a hosszú listák kialakulásának – mondta a korábbi miniszter, emlékeztetve arra, hogy a kórházakban hat és fél éve nem emelkedett a teljesítményfinanszírozási alapdíj, amit 2018 elején emeltek meg legutóbb.
