Klímakilengés robbanthatja ki az influenza pándémiát
Igen nagy betegszámmal és sok halálozással járó influenza pándémia 1918-ban, 1957-ben, 1968-ban és 2009-ben fordult elő. Mindegyiket a La Niña nevű klímaváltozás előzte meg. A La Niña megváltoztatja a madarak migrációs mintázatát, s éppen a madarakat tartják az emberi influenza fő hordozójának.
Az El Niño/La Niña-Déli Oszcilláció egy kváziperiodikus klímamintázat a Csendes-óceán egyenlítői részén, amely 2–7 évenként fordul elő. A „Déli Oszcilláció” kifejezés a Csendes-óceán trópusi, nyugati tengerfelszíne hőmérsékletének és a keleti óceánterület felszíni légnyomásának megváltozásaira utal (az El Niño a felmelegedésnek, a La Niña a lehűlésnek felel meg). Az oszcilláció csúcsai idején a világ számos területén, különösen a Csendes-óceán partjainál extrém időjárási viszonyok vannak – írja a Medical News Today.
Igen nagy betegszámmal és sok halálozással járó influenza pándémia 1918-ban, 1957-ben, 1968-ban és 2009-ben fordult elő. Egy új vizsgálat kimutatta, hogy mindegyiket a La Niña előzte meg. A kutatók – Jeffrey Shaman a Columbia Egyetemről és Marc Lipschitz a Harvard Egyetemről – megjegyezték, hogy a La Niña megváltoztatja a madarak migrációs mintázatát, s éppen a madarakat tartják az emberi influenza fő rezervoárjainak. A szerzők azt feltételezik a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent közleményükben, hogy a migrációs mintázat megváltozása elősegíti, hogy veszélyes, új influenzavírus törzsek alakuljanak ki.
Az időjárás és az influenza pándémia közötti összefüggés bizonyítása érdekében a kutatók megvizsgálták, hogy hogyan alakult az egyenlítőnél a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete a négy legutóbbi pandémiát megelőző őszön és télen. Az derült ki, hogy mindegyik esetben alacsonyabb volt a felszíni hőmérséklet a normálisnál, azaz ekkor az El Niño/La Niña-Déli Oszcilláció La Niña fázisa jellemezte a klímát.
A szerzők idéztek más vizsgálatokat is, amelyek kimutatták, hogy a La Niña megváltoztatja a madarak migrációját, pihenési idejüket, erőnlétüket és a vándormadarak keveredését. Ezek a tényezők elősegíthetik a génátvitelt a madárfajok között, aminek következtében többféle új influenzavírus változat keletkezhet.
„Tudjuk, hogy a pándémiák abból fakadnak, hogy az influenzavírus genomjában drámai változások mennek végbe. Az a hipotézisünk, hogy a La Niña teremti meg ezeknek a változásoknak az alapját, megváltoztatva a vándormadarak keveredési mintázatait” – mondta Jeffrey Shaman.
A migráció változásai nem csupán a madárfajok közötti kontaktusok mintázatára hatnak, hanem befolyásolhatják azt is, hogy miként kerülnek kapcsolatba a madarak a háziállatokkal, például a sertésekkel. A 2009-es úgynevezett sertésinfluenzában szerepet játszott a madarak és a sertések közötti génátvitel is.
