Mennyire kell félnünk a bioterrorizmustól?
Az Egyesült Államok biológiai biztonsági bizottsága úgy döntött, hogy egy döntő fontosságú kutatás a H5N1 madárinfluenza vírussal kapcsolatban túlságosan veszélyes ahhoz, hogy publikálják. A vizsgálatban azt mutatták ki a tudósok, hogy már néhány mutáció együttese elég ahhoz, hogy a vírus halálos emberi pandémiát okozzon.
A H5N1 a kelet-ázsiai csirkékben jelent meg 2004-ben, ahonnan aztán egész Eurázsiára átterjedt. Madarak milliót fertőzte meg az ún. madárinfluenzával, de képes emlősöket, embereket is megbetegíteni. Járványt azért nem okoz az emberekben, mert emberről emberre a levegőn át nem terjed. Ha valaki – madaraktól – megkapja a fertőzést, több mint 50 százalékos a valószínűsége annak, hogy belehal. Szeptemberig összesen 565 megbetegedésről tudunk a világon, s a fertőzöttek közül 331-en meghaltak.
Sok kutató úgy gondolta, hogy a madárinfluenza vírusa nem képes emberről emberre terjedni. Szeptemberben azonban Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Egészségügyi Központ munkatársa egy máltai konferencián arról számolt be, hogy két génen belüli öt mutáció elegendő volt ahhoz, hogy a H5N1 emlősről emlősre is át tudjon terjedni. Ez nagy jelentőségű felismerés, mivel a H5N1-ben e mutációk mindegyike természetesen is előfordul, és nem zárható ki egy olyan vírustörzs kialakulása, amely mind az öt mutációt hordozza , ez pedig – együtt azzal, hogy a vakcinák megfelelő mennyiségben való elkészítése túl sok időbe telik – extrémen súlyos pandémia lehetőségét rejti magában.
A kutatók először három olyan mutációt hoztak létre, amelyekről tudott volt, hogy a madárinfluenza vírusát adaptálja az emlősökhöz. Ez a vírustörzs elpusztította a menyéteket, amelyek az influenzavírusokra hasonlóan reagálnak, mint az emberek, de menyétről menyétre nem terjedt. Ezután a tudósok a beteg menyétből kitenyésztett vírust sok egészséges menyétnek adták be, és ezt tízszer megismételték. Jól ismert, hogy ezzel a módszerrel adaptálni lehet egy patogént egy állathoz. A menyétek tizedik sorozatában már olyan vírustörzs volt jelen, amely megfertőzte és megölte a más ketrecekben levő menyéteket is. Mint kimutatták, a menyétről menyétre történő oltások során további két olyan mutáció jött létre, amelyek – a korábbi, mesterségesen létrehozott hárommal együtt – lehetővé tették az emlősök körében történő terjedést.
Bár a konferencián mindezt elmondták a kutatók, és írott formában is közölni akarták a Science-ben, ezt egyelőre nem tehetik meg, mert felmerült az az aggodalom, hogy az információ rossz kezekbe kerülve – beleértve a téma kutatóit is –veszélyes lehet. A virológusok viszont azt hangsúlyozzák, hogy a publikáció elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudják figyelni a természetes H5N1-et, ami sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint az esetleges bioterroristák.
A közlemény a Science-nek való elküldése után az Egyesült Államok Országos Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsa elé került, amely figyelmeztetést ad ki akkor, ha a publikált vizsgálat „rossz célra lenne használható, biológiai fenyegetést jelenthetne”. A bizottság tanácsát nem kötelező megfogadni, mégis nagy hatása van.
A veszély két forrásból is fakadhat: egyrészt lehetnek olyanok, akik azért próbálják meg előállítani a vírustörzset, hogy azt fegyverként vagy fenyegetésként használják, másrészt – és ez még valószínűbb egyes kutatók szerint – az is előfordulhat, hogy egyes laborokban nem tartják be rigorózusan a biztonsági előírásokat, és a mutáns vírus kiszabadul. Ilyenre már volt példa: az az enyhe influenzát okozó H1N1 törzs, amely 2009 előtt cirkulált, 1977-ben egy orosz vagy kínai laboratóriumból szabadult ki.
A virológusok javarésze – köztük az ausztráliai Peter Doherty, aki 1996-ban a virális immunitás kutatásáért Nobel-díjat kapott – azonban túlzottnak tartja a félelmet, és a publikálás mellett érvel. „Az igazi bioterrorizmus a természet részéről fenyeget minket” – figyelmeztetett Doherty.