Kiugróan magas a zárt osztályon kezelt betegek aránya itthon
A polgári jog területén nincs súlyosabb jogkorlátozás, mint ami a zárt osztályokon megengedett. A Magyar Narancs összeállítása.
Pszichiátriai gyógykezelést akkor lehet kötelezővé tenni, ha a személy úgynevezett közvetlen veszélyeztető magatartást mutat, vagyis veszélyt jelent önmaga vagy mások testi épségére, egészségére vagy életére. A zárt osztály feladata, hogy egyszerre védje a társadalmat és a súlyos mentális betegségekkel küzdő személyeket, ennek pedig gyakran elengedhetetlen eleme valamilyen korlátozó intézkedés. A gond az, hogy a közvetlen veszélyeztető magatartás nem jól definiált jogi kategória, így az egyes szakemberek egyéni megítélésén múlik a pszichiátriára kerülés, és az, hogy az illető meddig marad, és mi történik vele az ott töltött idő alatt.
„Ezek a helyzetek klasszikusan úgy néznek ki – kezdi Boros Ilona, a TASZ jogásza –, hogy egy rokon vagy egy járókelő ráhívja a szerinte veszélyeztető módon viselkedő személyre a mentőt vagy a rendőrt, majd ha az ő megítélése szerint is indokolt a beszállítás, az illető pszichiátriára kerül. Csakhogy a mentősöknek nincs szakmailag hiteles, követhető protokolljuk, amit sorvezetőnek használhatnának a döntés meghozatalához. Fontos lenne, hogy a mentősök alapszinten fel tudják mérni azt, hogy valóban közvetlen veszélyeztetésről van-e szó, és az esetleges szociális háttértényezőket is felismerjék. Előfordulhat például, hogy a válófélben lévő férfi ráhívja a mentőket a szerinte hisztérikusan viselkedő feleségére, ilyenkor természetesen nem megalapozott a beszállítás, hiszen személyes konfliktus áll a háttérben.”
A beszállítás után a második szűrőt az adott pszichiátriai osztály szakemberei jelentik, akik eldönthetik, indokolt-e a felvétel. Ha igen, a beteg – mivel nem önként vonult be – többnyire automatikusan zárt osztályra kerül sürgősségi gyógykezelésre, ahol jellemzően azonnal valamilyen korlátozó intézkedést alkalmaznak: ez általában lekötözés, illetve gyógyszeres kezelés. „Az intézménynek ezután kötelessége 24 órán belül értesíteni a bíróságot, hogy a független igazságügyi orvos szakértő 72 órán belül megtarthassa a bírósági szemlét. Ennek óriási jelentősége van, hiszen ez a garancia, hogy senkit ne lehessen négy napon túl indokolatlanul benn tartani a pszichiátrián. A bíróság dönti el, hogy indokolt volt-e a felvétel, és hogy szükséges-e benn tartani a személyt” – magyarázza Boros Ilona.
Szuromi Bálint, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichiátriájának osztályvezető főorvosa húsz éve dolgozik pszichiáterként a betegellátás területén, és úgy látja, az esetek többségében indokoltnak bizonyul a beszállítás. A főorvos szerint a pszichiátriának megvannak a megbízható eszközei a mentális betegségek kiszűrésére. „Mindig igyekszünk több forrásból információt szerezni: a hozzátartozóktól, mentősöktől, esetleg korábbi kezelőorvosoktól. Ez azért fontos, mert aki ténylegesen valamilyen pszichiátriai betegség miatt viselkedik veszélyeztető módon, gyakran olyan mentális állapotban van, hogy nem tud hiteles leírást adni viselkedéséről és annak indítékairól. Bizonytalan információk vagy információhiány esetén orientálhat az EESZT adatbázisa is, ahol látjuk az esetleges kórelőzményeket. És persze a szakmai szabályzat szerint pszichiátriai vizsgálatokat végzünk a megfelelő tesztekkel és eljárásokkal.”
