2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés
hirdetés

Visszásságok a sürgősségi pszichiátrai gyógykezelésben

Az alapjogi biztos szerint a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos gyakorlat komoly visszásságokat vet fel a hatékony jogorvoslathoz való jog szempontjából, az ellentmondó értelmezések pedig a jogbiztonság követelményét sértik. Az ombudsman jelentésében a szabályok pontosítása, a jogértelmezés egységessé tétele érdekében fogalmazta meg javaslatait az igazságügyi minisztériumnak és a bíróságoknak.

Egy civil szervezet jelezte a beadványában, hogy aggályokat vet fel az a szabályozás, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésekor az érintetteknek a kezelés foganatosításától, a kórházba való beszállítástól számított 27. napon kell legkésőbb kézhez kapniuk az intézkedés jogszerűségéről döntő határozatot, ami lényegében kiüresíti a fellebbezési jogukat. A jogorvoslat hatékonysága kiemelt alapjogi kérdés, ugyanis a bíróság az érintettek önrendelkezését, személyi szabadságát súlyosan korlátozó kényszerintézkedésről dönt.

Székely László a jelzés alapján hivatalból vizsgálatot rendelt el, ennek során megkereste az igazságügyért felelős minisztert, valamint az Országos Bírósági Hivatalt (OBH). Az OBH kikérte a Kúria elnökének véleményét is és ezt is ismertette az ombudsmannak küldött válaszában. A vizsgálat feltárta, hogy az igazságügyi tárca és a Kúria jogértelmezése között tartalmi ellentmondás van, ez pedig az ombudsman szerint önmagában sérti a jogbiztonság követelményét. A Kúria jogértelmezése jelentős határidő-hosszabbodást eredményez a miniszter által kalkuláltakhoz képest.

Székely László rámutatott, hogy ombudsmanként nem tiszte a konkuráló jogértelmezések közötti ellentmondás feloldása, de a jelenlegi helyzetben nem biztosított megfelelően az érintettek hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülése. A biztos hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gyakorlatban 27 nap is eltelhet a beszállítástól addig, hogy az érintett átveheti az intézkedés jogszerűségét megállapító határozatot.

A jelentés szerint az igazságügy miniszter által képviselt jogértelmezés áll összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel és ez szolgálja a sürgősségi gyógykezelés alá vont személyek jogának megfelelő érvényesülését. Ennek alapján ugyanis a sürgősségi beszállítástól számított 96 órán belül írásba foglalt, indokolással ellátott, a beszállítás és a kényszergyógykezelés szükségességéről rendelkező elsőfokú határozatnak kell születnie. A jelentés kiemeli, hogy a megkeresésre adott válaszában mind a miniszter, mind az OBH illetve rajta keresztül a Kúria elnöke egyetértett abban, hogy szükséges lenne az egészségügyről szóló törvény pontosítása. A miniszter a javasolt korrekciókat a helytelen jogértelmezés kiküszöbölése érdekében tartaná lényegesnek, a Kúria elnöke a garanciális eljárási jogok erősítené meg. A válaszokból ítélve tehát szükséges a jogszabály-módosítás valamennyi érintett szerv előzetes egyeztetésén alapuló előkészítése. Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy – a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bevonásával – készítse elő az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását, amely megteremti a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok világos jogértelmezésen alapuló, egységes alkalmazásának feltételeit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a pontosítással párhuzamosan szükséges felmérni a módosítás hatásait is, különös tekintettel az esetlegesen biztosítandó további tárgyi és személyi feltételekre. Az ombudsman ezért javasolta az OBH elnökének, hogy fontolja meg egy olyan átfogó vizsgálat elrendelését, amely kiterjedne a sürgősségi beszállítás indokoltságának bírói megállapításához kapcsolódó eljárási gyakorlatra (különös tekintettel az ünnepnapokra, munkaszüneti napokra), és ehhez kapcsolódóan a határidők betartásához szükséges személyi, valamint tárgyi feltételek meglétének áttekintésére. A miniszter a javasolt korrekciókat a helytelen jogértelmezés kiküszöbölése érdekében tartaná lényegesnek, a Kúria elnöke a garanciális eljárási jogok erősítené meg. A válaszokból ítélve tehát szükséges a jogszabály-módosítás valamennyi érintett szerv előzetes egyeztetésén alapuló előkészítése. Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy – a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bevonásával – készítse elő az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását, amely megteremti a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok világos jogértelmezésen alapuló, egységes alkalmazásának feltételeit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a pontosítással párhuzamosan szükséges felmérni a módosítás hatásait is, különös tekintettel az esetlegesen biztosítandó további tárgyi és személyi feltételekre. Az ombudsman ezért javasolta az OBH elnökének, hogy fontolja meg egy olyan átfogó vizsgálat elrendelését, amely kiterjedne a sürgősségi beszállítás indokoltságának bírói megállapításához kapcsolódó eljárási gyakorlatra (különös tekintettel az ünnepnapokra, munkaszüneti napokra), és ehhez kapcsolódóan a határidők betartásához szükséges személyi, valamint tárgyi feltételek meglétének áttekintésére.

(forrás: MTI-OS)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.