Titkos jelentés: egyetlen kórház sem felelt meg a minimumfeltételeknek (Bővítve: A miniszter...)

A dokumentum lesújtó képet fest a magyar fekvőbeteg-ellátás akkori állapotáról: a vizsgálat idején egyetlen olyan hazai kórház sem működött, amely minden szakmai minimumfeltételnek maradéktalanul megfelelt volna.

Rendszerszintű hiányosságok: kosz, eszközhiány és üres álláshelyek

Az ÁNTSZ 100 kórház több mint 1700 osztályát világította át. A jelentés legsúlyosabb megállapításai:

• A szakorvosi létszám a szakmák 80%-ában nem érte el a jogszabályi minimumot (országosan 1565 teljes állású szakorvos hiányzott). A csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeten a szakemberek több mint 75%-a hiányzott. Szakdolgozói szinten 10%-os (kb. 3000 fős) hiányt rögzítettek, amelynek harmada a sürgősségi ellátást érintette.

• Az intézmények felénél alapvető eszközök hiányoztak; 241 osztályon (az összes 14%-án) például nem volt elérhető defibrillátor.

• Az osztályok közel harmadában (19%-ában) a higiénés és járványügyi feltételek sem teljesültek. Penészes falakat, a kórházi textíliák tisztasági és minőségi hibáit rögzítették, amelyek közvetlen összefüggésbe hozhatók a kórházi fertőzések terjedésével.

• Egész megyék maradtak bizonyos szakellátások nélkül, az intenzív osztályok egy részén nem volt folyamatos helyszíni szakorvosi jelenlét, és szép számmal találtak papíron létező, de fizikailag nem működő „szellemágyakat” is.

Miért került a fiókba a jelentés?

A Direkt 36 cikke szerint – amelyet a Telex közöl – az egészségügyi kormányzat már tíz éve is pontosan látta a helyzetet, a jelentést mégis „betették a fiókba”. A döntéshozók – köztük Takács Péter korábbi államtitkár – azzal érveltek, hogy a 2003-as minimumrendelet elavult, és valójában nem a biztonságos ellátás alapjait, hanem egyfajta „optimum-kívánságlistát” rögzített.

A szabályozás politikai okokból maradt érintetlen: az akkori kormányzat tartott attól, hogy a követelmények hivatalos leszállítása a betegbiztonság veszélyeztetésének vádját vonta volna maga után. Ezzel szemben a megkérdezett szakértők (Lantos Gabriella, Kunetz Zsombor) úgy vélik, a feltételek reálisak, és a betegbiztonság garanciái lennének, ha azokat az állam betartatná és ellenőrizné.

Ha az állam betartaná a saját törvényeit, akkor azokat a helyeket, ahol nem teljesülnek a feltételek, be kellene zárni – fogalmazott Lantos Gabriella, hozzátéve, hogy a kórházbezárásoktól való politikai félelem bénította meg a reformokat.

A jelenné vált múlt: A helyzet 2026-ban

A tíz évvel ezelőtti látlelet óta a helyzet csak fokozódott: a Covid-járvány és a hálapénz kivezetése felgyorsította az elvándorlást. A MESZK becslései szerint ma már több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből. 2020 óta az osztálybezárások harmadáért a humánerőforrás és az eszközök hiánya a felelős.

A problémával a közelmúltban felállt Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt is szembesült, aki a szakdolgozói kamara javaslataira reagálva leszögezte: reális minimumfeltételekre van szükség, hiszen a betegbiztonság alapja a megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó.

A jelentés létezéséről egyébként a MedicalOnline-on adtunk hírt elsőként 2016. januárjában, amikor arról írtunk, hogy a vizsgálat eredményeiről a Magyar Egészségügyi Menedzserklub 2015. november 27-ei ülésén, Visegrádon számolt be az Országos Tisztifőrvosi Hivatal (OTH) Egészségügyi Igazgatási főosztályvezetője, Ladányi Márta, „A fekvőbeteg-  és a szakellátórendszer szakmai (tárgyi, személyi) működési feltételei alakulásának ismertetése és elemzése” címmel.

Hegedűs Zsolt: Az egészségügy nem lehet titkosított dossziék rendszere

Az egészségügy nem lehet titkosított dossziék rendszere, a titkolózás ideje lejárt - közölte az egészségügyi miniszter kedd este a Facebook-oldalán.

Hegedűs Zsolt azt írta, az előző kormány tíz évig titkolt egy jelentést a magyar kórházak valós állapotáról. Most kiderült: már 2015-ben is rendszerszintű volt a baj: hiányzott orvos, ápoló, eszköz, és sok helyen az alapvető higiénés feltételek sem voltak rendben.

"De a legsúlyosabb nem csak ez. Hanem az, hogy tudták. Tudták, milyen állapotban vannak a kórházak. Tudták, hogy a rendszer nem felel meg a saját minimumfeltételeinek. És mégsem mondták el az embereknek. Ezért kell új alapokra helyezni a magyar egészségügyet" - fogalmazott a tárcavezető.

Kiemelte, nem lehet több eltitkolt jelentés, kozmetikázott adat, mellébeszélés. Mérni kell a minőséget, nyilvánossá kell tenni a kórházi fertőzési adatokat, a várakozási időket és a betegbiztonsági mutatókat.

"Nem megszégyeníteni akarjuk az orvosokat és az ápolókat. Épp ellenkezőleg: végre meg akarjuk mutatni, milyen körülmények között kell nap mint nap helytállniuk. A betegnek joga van tudni, milyen ellátásra számíthat" - írta Hegedűs Zsolt, hozzátéve: átlátható, mérhető, emberközpontú egészségügy kell Magyarországnak.