Sokba fog kerülni a tömeges orvoselvándorlás
Idén az egészségügyre fordított közkiadások évtizedes minimumra, a GDP 5 százalékára süllyednek. Még a jelenlegi ellátási színvonal középtávú megőrzése is többletráfordítást igényelhet − az orvosok tömeges elvándorlásának megakadályozása és a lakosság öregedése tovább emeli a költségeket − közli a napi.hu.
A költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó szerepe van a magyarországi közkiadások több mint 10 százalékát képviselő egészségügyi kiadások alakulásának. Az OECD definíciója szerint számított egészségügyi kiadások a 2000-es évek első felében a GDP arányában mintegy 6 százalékra emelkedtek az ágazatnak nyújtott többletforrásoknak köszönhetően, majd 2006 után, a költségvetési szigor időszakának beköszöntével, 5,3 százalékra estek. Idén a tervezett béremelés hatása nélkül az egészségügyre fordított közkiadások már alig haladhatják meg a GDP 5 százalékát, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb kiadási szintjét jelenti. Az egészségügyre fordított közkiadások emellett tartósan elmaradnak a régiós országokban jellemző szinttől − írja a napi.hu.
A lap szerint a 2012-re becsült kiadási szint is számottevő, az ágazatot érintő fiskális kiigazítást tükröz. Ehhez a nyomott szinthez képest számításaik szerint a GDP 0,3 százalékára tehető további kiadásszűkítő hatás jelentkezik 2016-ig.
Az ágazati bérfeszültségek a nyitott uniós munkaerőpiac mellett komoly szakemberhiányhoz vezethetnek. A probléma enyhítése érdekében a kormány 30,5 milliárd forintos részleges ágazati bérrendezést jelentett be az idei évre. Ezen felül 2014 és 2016 között további − összességében a GDP 0,3 százalékára rúgó − bérkorrekcióra lesz szükség az orvosok és egészségügyi szakdolgozók tömeges elvándorlásának megakadályozására. Ezzel a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyított relatív ágazati bérszínvonal visszatérne a 2000-es évek első felében megfigyelt historikusan legmagasabb szintjéhez.
A bérek mellett az egészségügyi beruházásoknál is feszültségekkel kell számolni. Az elmúlt évek alacsony beruházási szintje következtében az állóeszköz-állomány folyamatosan elértéktelenedett. A jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása azonban csak az egészségügyi eszközök és ingatlanállomány állagának megőrzése és pótlása mellett képzelhető el. Így a bérekhez hasonló feszültségkezelési megfontolások alapján a lap feltételezi, hogy az egészségügyi beruházások volumene 0,15 százalékponttal nőhet a következő években. Így az ágazat összberuházása középtávon elérheti a GDP 0,3 százalékát.
