Kézen-közön terjedt csak az érsebész ösztöndíj híre

Harmincöt szakorvos érsebészeti átképzését biztosíthatta volna ebben az évben az az ösztöndíjpályázat, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ írt ki, ám meghirdetni elfelejtettek, így csak kézen-közön terjedt a pályázati lehetőség szakmai berkekben. Ez lehet az oka annak, hogy a mintegy 32 millió forintos keretet nem sikerült maradéktalanul kimeríteni.

Mint arról korábban a MedicalOnline-on is beszámoltunk, kevés az aktív, ügyeletet adó, állami egészségügyben dolgozó érsebész, különösen Budapesten. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) már többször jelezte a problémát a döntéshozóknak. A 30-40 közötti generáció szinte teljes egészében hiányzik a műtőkből, az érsebészek korfája elöregedett, a következő öt évben pedig nagy számban mennek nyugdíjba a kollégák. A szakma nehéz, sok sürgősségi esettel, ügyelettel, ami a fiatal orvosok számára nem vonzó. Bár régebben „hálapénzes” területként könyvelték el, ma már nem az. Éppen ezért a társaság maga is szorgalmazta pozitív ösztönzők bevezetését az utánpótlás biztosításához, annál is inkább, mivel nagyjából tíz év, mire valakiből megfelelő gyakorlattal rendelkező érsebész válik.

Erre mintegy válaszként jelenhetett meg a Bakay Lajos-ösztöndíj, amelyről mintegy mellesleg tett említést egy sajtótájékoztatón az emberi erőforrások minisztere.

A MedicalOnline azóta kiderítette, az ösztöndíj a már valamely szakvizsgával rendelkező orvosoknak szólt, előnyben részesítve a hasi sebészek mellett a szív- és mellkassebészeket, valamint az ortopédia és traumatológia szakvizsgával rendelkezőket. A jelentkezők nettó 300 ezer forintos juttatásban részesülnek az érsebészeti képzés ideje alatt, ami egy sebész esetében mintegy 2,5-3 év lehet. A feltételek között szerepel, hogy 2019. október 1-jétől számítva hat éven belül meg kell szerezni az érsebészeti szakvizsgát, ahogyan az orvosoknak vállalniuk kellett azt is, hogy az ösztöndíj-folyósítás időtartamának megfelelő ideig teljes munkaidőben, vagy ennek megfelelő időtartamig részállásban dolgoznak közfinanszírozott hazai egészségügyi szolgáltatónál. Emellett nem fogadhatnak el hálapénzt sem.

A szakma örömmel fogadta az ösztöndíj hírét – mondta lapunknak dr. Szeberin Zoltán, a MAÉT elnöke, hozzátéve azonban azt is, hogy bár aannak bevezetése jó lépés a szakorvoshiányra, ugyanakkor az érsebészek fizetését is rendezni kell annak érdekében, hogy ne hagyják el a pályát.

Halogatás helyett inkább szóljanak!

Azt lapunknak nem sikerült megtudnia, hogy egy, a szakma javaslatával egybevágó intézkedést, amely – az egyéb ügyekben sokszor tapasztalt halogató hozzáállás helyett – egy akut problémára jó megoldást kínált, miért titkolt el idáig a szaktárca? A pályázat szeptember 16-án lezárult, de megnyitását ugyanúgy nem jelentették be, mint ahogyan a szeptember 30-ai elbírálást követően sem született róla beszámoló. Bár a rendelkezésre álló keretből maradt, a fennmaradó helyekre idén már nem írnak ki új pályázatot.

Bizonyára az orvosszakma többre értékelt volna egy ilyen előremutató hírt a szaktárcától, mint a másfél éve tartó folyamatos pozitív kommunikáció-özönt, amelynek során unásig ismétlik ugyanazokat a paneleket a 72 százalékos béremelésről, a milliárdos eszközfejlesztésekről, és a 700 milliárd forintos Egészséges Budapest programról. Mindezektől persze a szervezetlenségtől, hiányoktól és rendezetlen viszonyoktól egyre inkább amortizálódó ellátórendszer nem teljesít jobban.

A Bakay Lajos ösztöndíj végre egy jó lépés – különösen a fővárosban – tragikus helyzetben lévő érbeteg-ellátás helyzetének javítására. Mint azt a MAÉT kongresszusán az érsebészek megfogalmazták: az összedőléssel fenyegetett rendszert a szakma tartja a hátán azzal, hogy a bér-, szakember-, és eszközhiány ellenére ellátja a pácienseket. Nehézségeiken – a centrumosítás mellett – az ösztöndíjhoz hasonló lépések enyhíthetnek.

Úgyhogy ha legközelebb lesz ilyen, szóljanak róla!