EESZT: januártól kötelező csatlakozás a magánellátóknak

Tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisa: január 1-jéig minden magánegészségügyi szolgáltatónak és fogorvosnak csatlakoznia kell hozzá, és június 1-jétől adatot is kell rögzítenie a felhőbe – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, korlátozottan nyilvános sajtótájékoztatón.

Kásler Miklós hozzátette: ezzel a lépéssel elérik az országos lefedettséget, és az egészségügyi ellátást nyújtó csatlakozók száma 25 ezerre nő. A miniszter felidézte: az EESZT 2017. november 1-jei indulásakor több mint tízezer egészségügyi szolgáltató – közfinanszírozott kórházak, járóbetegellátók, háziorvosok és házi gyermekorvosok – csatlakozott; 26 ezer orvos és 13 ezer gyógyszertár lépett a rendszerbe, amelyben 200 ezer betegadatot, ellátást rögzítenek naponta és 800 ezer e-receptet kezelnek. Az informatikai felhőalkalmazáshoz 2018. novemberében csatlakozott azon magánellátók köre, amelyeknek a különböző implantátum-regiszterekbe jelentési kötelezettségük van. Kásler Miklós nagy jelentőségűnek nevezve a fejlesztést, elmondta, a bővítés célja, hogy a magán és az állami szolgáltatók között azonnali információcsere valósuljon meg, láthatóak legyenek a különböző ellátóknál keletkezett betegadatok, amelyek később a diagnosztikához és a terápiához is elengedhetetlenek.

A miniszter az egészségügyi innovációs fejlesztések kapcsán beszélt az öt nemzeti program gerincét adó országos intézetek fejlesztéséről. Ezzel kapcsolatban elmondta, az országos kardiológiai intézetben júliusban elindulhatott az érsebészeti tevékenység annak minden hátterének kialakításával. E mellett a radiológiai terápia is elindulhatott a legkorszerűbb műtéti beavatkozásokkal, a fejlesztések révén létrejön két műtőből álló érsebészeti blokk, valamit egy tízágyas részleg és egy szubintenzív osztályt is kialakítanak. Emellett a diagnosztika is fontos szerephez jut, ennek a fejlesztéséhez kardioCT-t és kardioMR-t telepítenek az országos intézetbe. Ezen fejlesztések során olyan műtéti eljárások bevezetésére is sor kerülhet, amelyeket Magyarországon még nem csináltak, de az eddigi beavatkozásokat is a legkorszerűbb technológia mellett végezhetik – emelte ki.

A miniszter szólt arról is, hogy a sebészek érsebésszé átképzésének támogatására hirdették meg a Bakay Lajos-ösztöndíjat, amelyre eddig húszan jelentkeztek. Ez biztosítani fogja, hogy a budapesti érsebészeti centrumok folyamatos ügyeleti ellátásban működhessenek jövőre – tette hozzá.

Az onkológiai területére térve a tárcavezető elmondta, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az egyetlen Közép- és Kelet-Európában, amely intézmény a legmagasabb akkreditációt nyerte el. Az intézet dolgozta ki 1993-ban a rákkontroll programot, mely a helyzet elemzésén túl a beavatkozás összes lehetőségét is meghatározta. Prevenció területén a kutatási lehetőségek egyik iránya a korai diagnosztika, és hat kutatóosztály működik az intézetben a daganatellenes szerek kiválasztásában, tesztelésében, preklinikai vizsgálatokban. Kitért arra, hogy a sugárterápia technológiai fejlesztése megtörtént az OOI-ban, az Uzsoki Kórházban, a salgótarjáni Szent Lázár Kórházban és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kórházban.

Kásler Miklós mind a kardiológia, mind az onkológia területén elengedhetetlennek nevezte az egészségügyi informatikai hátteret, amely egy sor adatbázist létrehozva - például tumorbank, a genomikai és klinikai adatbázis – lehetővé teszi a kísérleti eredmények nyomon követést, adatfeldolgozását, betegadatok rendszerezését. Megemlítette a nemrég megalakult Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát, amely húsz ország részvételével jött létre, és összefogja az onkológia területén meglévő tudásanyagot, és azokat az országok egymással megosztva jelentős lépés érhető el a megelőzésben és a kezelésben. Ez a fórum lehetőséget ad a régiós országoknak ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani, de az országok közötti közös munka megjelenhet például a gyógyszerinnovációban és klinikai kutatásokban is - mondta.

Az orvosegyetemek fejlesztéséről szólva kifejtette, 2014 és 2020 között számos klinikai fejlesztésre nyílt lehetősége ezen intézményeknek, megközelítően 16 milliárd forint értékben, de intézményi létszámbővítésre 7,1 milliárd forintot, képzési programokra 4,4 milliárd forintot, betegbiztonság növelésére 9,4 milliárdot vagy orvostechnikai eszközökre 1,7 milliárd forintot fordíthattak uniós egészségügyi pályázatok révén. Kásler Miklós szerint, azok a célkitűzések és elképzelések, amelyeket letettek a kormány asztalára, és amitől az új egészségkultúra meghonosodását várják, reálisak.