Késik az új szakmai kollégiumi rendszer felállítása - folytatás

Az egyesületek jogállása más

Bár az előkészítő bizottság már befejezte munkáját, Gógl Árpád maga is megerősíti, hogy a korábbi tervekhez képest csúszásban van a szakmai kollégiumok felállítása. Ebben azonban szerinte annak is szerepe van, hogy késett a kamarai törvény. Mindenki azt várta, hogy a kötelező tagságot újra elrendelő törvénymódosítás még a parlamenti téli szünet előtt megszületik, a kamara a továbbiakban ugyanis – az egyetemekhez, a szakmai társaságokat tömörítő MOTESZ-hez és az országos intézetekhez hasonlóan – jogot kap arra, hogy jelöljön az államtitkár által felállítani tervezett grémiumba. A kamarai jogszabályról azonban csak március 7-én döntött az Országgyűlés.

De nem csak a kamara nem jelölt még. Mint azt a Medical Tribune érdeklődésére dr. Szalma Béla, a Magyar Orvostársaságok és Egyesültek Szövetségének főigazgatója elmondta, számos fontos kérdés előttük is ismeretlen még, a jelölés részletes eljárásrendjét például ki kell még dolgozni.

A korábbi időszakban a MOTESZ vezényelte le a szakmai kollégiumi választásokat. Nagy tapasztalattal bír ezekben a kérdésekben, így Szalma Béla nem tartja kizártnak, hogy ismét komoly szerepet kapjanak az államtitkári döntés előkészítésében. A főigazgató az új rendszer fölépítését támogathatónak tartja, sőt úgy véli, ez a forma strukturálisan működőképesebb lesz a korábbinál. Mint emlékeztet, hasonló a mostani elképzelés a MOTESZ és az Európai Szakorvosi Unió (UEMS) felépítéséhez. Utóbbi szervezet 38 szakcsoporttal, a MOTESZ 130 tagegyesülettel működik.

– Elfogadható, hogy az európai példához hasonlóan itt se működjék 100 fölötti szakcsoport – mondja Szalma Béla, aki azt is hozzáteszi: lesznek, akik a korábbihoz képest az új rendszerben jobban meg tudják jeleníteni magukat – ha úgy tetszik, a most felállítani tervezett rendszer a korábban „alulreprezentáltak kárpótlását” is szolgálja. Örülhetnek, hogy szakmájuk szempontjából jobban érvényesülhetnek, és az általuk felállított követelményrendszert jobban számon is lehet majd kérni – vallja a MOTESZ főigazgatója.

A kérdés már csak az, hogy a felálló új rendszerben mi lesz a MOTESZ szerepe?

Szalma Béla azt mondja, épp az, mint korábban: az orvosszakmával kapcsolatos vélemények megfogalmazása.

– Tizenhat miniszter alatt dolgoztam a szövetségben. Mindannyiuknak elmondtam, hogy az okos miniszter – a sok-sok egyéni vagy helyi érdekeket megjelenítő javaslat, vélemény helyett – csupán egyetlen választ kér a szakma álláspontjaként – erre jók a MOTESZ által egy-egy kérdésben megszervezett konszenzuskonferenciák.

Amikor azt feszegetem, vajon nem a szakma véleményének megfogalmazására szolgál-e a szakmai kollégium, Szalma Béla azt feleli: az egyesületek jogállása más, mint az államigazgatási gépezet tanácsadó szervezetéé. A MOTESZ-ban szakmai társaságok vannak. Más az, ha az államtitkár által kijelölt néhány ember mond véleményt, mintha egy teljes szakmai csoport.

Módosuló határidők, új menetrend

Bár a mai napig a szakmai kollégiumokról szóló rendelet még nem látott napvilágot, Szócska Miklós államtitkár többször is megerősítette, hogy az új szabályozás április elsejével lép hatályba.

Mint azt a Medical Tribune már korábban Indul az új kollégiumi rendszer címmel megírta, az újonnan felálló, egyetlen szakmai kollégiumot hatvan háromfős tagozat, valamint az ezek mögött álló, 5-15 fős tanácsadó testületek alkotják. Az új rendszer előkészítésének koordinálását végző Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, az államtitkár kabinetjének tagja érdeklődésünkre most úgy nyilatkozott: ilyen neuralgikus pontot jelentő kérdésben, ilyen gondos előkészítést követően kevés jogszabály ment át az államigazgatási gépezeten. Eleddig érdemi társadalmi vita zajlott, amelynek eredményét beépítették a hamarosan megjelenő rendeletbe. A csúszás miatt módosulnak az eredetileg tervezett határidők, de várhatóan április végéig lebonyolítható a háromfős tagozatokba és a mögöttük álló tanácsadó testületekbe a jelölés, miként a tagozatvezetők kijelölése és a tanácsok elnökeinek megválasztása is.

-- A korábbi szakmai kollégiumok átalakításáról a szaktárcának nem volt semmiféle prekoncepciója. Problémák voltak, ezeket igyekezetünk kezelni – mondja az egészségpolitikai tanácsadó, aki megerősíti: a háromfős tagozatok tagjaira érkező ajánlásokból az államtitkár jelöli ki saját tanácsadóit, az ezzel párhuzamosan zajló, tanácsadó testületi jelölés azonban valódi delegálást jelent majd: a MOTESZ fogja koordinálni, hogy mely szervezet hány tagot küldjön a tanácsba, amelynek ajánlott összetételét az egészségügyért felelős államtitkár egyszerűen kihirdeti. Ugyancsak ő lesz az, aki a szakmai kollégium alakuló ülését mielőbb meghirdeti – a sietségre az ad okot, hogy nyárig számos feladat – köztük a minimumfeltételek megfogalmazása vagy az ellátórendszer lényegi átszabása -- vár az újonnan felálló szakmai kollégiumra, melyben elsősorban a tagozatok jelentik majd az államtitkár (miniszter) tanácsadó testületét, míg a tanácsok az adott szakma véleményalkotó szervezeteként funkcionálnak.

Velkey György megerősíti: a kollégium ezentúl maga is élhet ajánlattal, javaslattal az ágazat irányítói felé, nem kell csupán az államtitkár által feltett kérdésekre szorítkoznia. A hamarosan felálló testület számára szerinte sikerült működőképes struktúrát kialakítani. Mindeddig csupán egyetlen olyan tagozat van, amelyben nem örülnek a leendő „házasságnak”, a védőnők és a házi gyermekorvosok közös tagozata. Több esetben azonban ennek épp az ellenkezője fordult elő: az eredetileg különválasztani tervezett klinikai immunológiai és az allergológiai szakterület a kérésének megfelelően mégiscsak egyben marad, miként a sürgősséget és a katasztrófa-medicinát sem szedik szét csak azért, hogy minden terület képviseltethesse magát a hamarosan felálló új szakmai kollégiumban.

A cikk első részét itt olvashatja.