Karrierlehetőség házon belül

- Az egyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetem vezetői döntöttek úgy, hogy piacra lépnek. Miért?
– Ezt a döntést a 2007. évi kapacitáscsökkentések tették indokolttá. Fel kellett térképeznünk azokat a lehetőségeket, amelyek által újabb bevételi forrásokhoz juthattunk. Ekkor határozott arról az egyetem vezetése, hogy a Semmelweis Kft. megalakításával belép a magánszolgáltatók piacára. Minden eszközünk adott ugyanis ahhoz, hogy jó eséllyel induljunk az egészségükre áldozni képes betegekért folyó versenyben. De azt tudni kell, hogy az orvostudományi kar irányítói nem a működtetésre fordítandó pénz hiányát próbálják ezzel a vállalkozással ellensúlyozni – mi egy kis cég vagyunk. Elsősorban munkatársainkat szeretnénk házon belül olyan lehetőségekhez juttatni, amellyel valamelyest kompenzálni tudják a megszorító intézkedések miatti alacsony béreket. Másrészt az intézményünkben rendelkezésre álló nagy tudású gépek a lehető legkorszerűbb és leginnovatívabb kezelést biztosítják a betegek részére. Ezek a gépek akkora beruházást jelentenek, amekkorát a legtöbb magánszolgáltató nem tud megfinanszírozni. Amikor a klinikai orvosok a mi betegeinket fogadják, a teljes eszközparkot használják.

- Hogyan lehet elválasztani a gyakorlatban a közfinanszírozott ellátásokat a magánszolgáltatásoktól?
– Kezdetben csak járóbeteg-ellátás keretében igénybe vehető szolgáltatásokat kínáltunk, ma azonban egyre gyakoribb, hogy
a (főként külföldi) betegek fizetnek a beavatkozásokért, a kórházi ellátásért. A magánszolgáltatásokat vagy térben, vagy időben különítjük el. Mivel a kapacitáscsökkentés miatt sok rendelő felszabadult, illetve kórterem kiürült, van, ahol ez nem jelent problémát. Ahol erre nincs mód, ott a közfinanszírozott ellátásokra fenntartott rendelési időt követő időszakra béreljük a rendelőt felszereléssel, asszisztenciával együtt az egyetemtől, a velünk szerződött orvosok pedig a kft. alkalmazottaiként látják el a pácienseket. Úgy vélem, ez óriási lehetőség számukra, hiszen nem kell más magánszolgáltatóval szerződniük, beruházniuk gépekbe, felszerelésekbe, rendelőbe. Az egyetem kitűnően felszerelt eszközparkja és kollégáik tudása is garancia a sikerre. Csak a munkájukat, a tudásukat hozzák ebbe az üzletbe.

- Gondolom, amikor elvállalta ezt a pozíciót, nem csak a szakmai sikerek megvalósítását kapta feladatául. Gazdasági értelemben is sikerre kell vinnie a vállalkozást, ráadásul úgy, hogy egy teljesen szűz területen kell mozognia. Engedélyek, szerződések… Merre indult?
– Nem volt könnyű, és még ma is folyamatosan szembesülünk előre nem kalkulálható problémákkal. Az alapoktól indultunk; először a rendelők bérleti díját állapíttattuk meg egy független ingatlanforgalmazó céggel, ugyanis egy esetleges APEH-revízió miatt fontos, hogy az egyetem ne a piaci ár alatt adja saját vállalkozásának bérbe a rendelőket. Ezzel párhuzamosan végiglátogattam valamennyi klinika vezetőjét,
és az üzleti modell lényegét ismertetve szerződtünk velük különféle eljárások, beavatkozások végzésére. 

- Itt álljunk meg egy pillanatra! Hogyan nyerte meg a klinikák vezetőit? A láthatatlan jövedelmek láthatóvá tétele nem mindenki számára előnyös
üzlet...
– Kezdetben határozottan nyitott volt mindenki, mostanra azonban kissé lanyhult a lelkesedés. Persze a lelke mélyén mindenki tudja: a végtelenségig nem lehet a zavarosban halászni. Szerencsére számos vezető érti és segíti tevékenységünket. Kitűnő a kapcsolatunk az I. számú patológiai klinikát vezető prof. dr. Matolcsy Andrással, prof. dr. Romics Imrével, az urológiai klinika irányítójával és prof. dr. Szendrői Miklóssal, az ortopédiai klinika igazgatójával is, de folytathatnám a felsorolást. Ráadásul az egyetem vezetői teljes mellszélességgel támogatják a munkámat. Arra azonban nagyon ügyelünk, hogy a szakorvosok ne érezzék kötelezőnek a velünk való együttműködést. Pillanatnyilag 70 klinikai szakorvossal szerződtünk, és 34 szakhatósági engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújthatunk, ám ebből jelenleg mindössze 11 iránt van folyamatos érdeklődés.

- Elég kicsi ez az arány.
– Igen, és ennek több oka van. Egy-két szolgáltatásunk – mint például néhány gasztroenterológiai vizsgálat – ára olyan magas, hogy a piaci versenyben nem állja meg a helyét. Mi nem csalunk, piaci áron vesszük és adjuk a szolgáltatásokat. De gyengeségeink közé tartozik az a tény is, hogy orvosaink rendkívül túlterheltek. Nehéz időpontot egyeztetni velük, elsősorban a gyógyító munkára koncentrálnak, oktatnak, és emellett gyakran máshol is kénytelenek munkát vállalni a megélhetésükért. Nekünk pedig szigorúan figyelnünk kell arra, hogy ne keveredjen a közfinanszírozott ellátás a magánszolgáltatói munkánkkal. Ám hogy visszatérjek az eredeti kérdésre: a hálapénz megítélése ebből a szempontból nézve sem könnyű. Már csak azért sem, mert a teljesítményvolumen-korlát miatt alaposan beszűkült az orvosok mozgástere. Ha nincs kapacitás, ha akarja sem tudja a „hálás” betegeket előnyben részesíteni. Egyébként pedig ahogy eddig is, úgy a jövőben is mindig a betegek egészségi állapota lesz az első, ami alapján az orvosok a beavatkozás szükségességéről döntenek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a betegek zöme ma jóval tudatosabb vásárlóként lép fel, mint korábban, tudja, mi jár neki. Nem fog pénzt dugdosni senki zsebébe akkor, ha órákat kell várakoznia a rendelőben, és akkor sem, ha várólistára teszik. Az a réteg pedig, amelyik megengedheti magának, hogy ne álljon sorba, a magánszolgáltatói piacon vásárol szolgáltatást magának. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bizonyos szakterületeken az orvosok jövedelmét nem gyarapítja paraszolvencia, így szükségük van ránk ahhoz, hogy többletjövedelemre tegyenek szert. Így például betegeinknek mostantól lehetőségük lesz arra is, hogy 24 órán belül kézhez kapják a szövettani leleteiket, nem kell napokat, heteket gyötrődniük azért, hogy tisztában legyenek állapotukkal.

- Mindezért mennyit kell fizetniük?
– A sürgős vizsgálat díja 25 ezer forint, ám ehhez patológus szakorvosainknak késő délután, illetve éjszaka kell majd dolgozniuk.
n Mit tapasztalnak, miért hajlandóak még fizetni a betegek?
– A teljesítményvolumen-korlát miatt többnyire a várakozási idő kiküszöbölése az első számú ok, ami miatt hozzánk fordulnak a betegek. De van jó néhány olyan szolgáltatásunk is, amelyet az egészségbiztosító jelenleg nem finanszíroz, így például a csecsemők számára bizonyos ultrahangszűrési vizsgálatokat, látást javító szemműtéteket, egy speciális, az inkontinens betegek állapotát javító mágneses kezelést, speciális fogászati beavatkozásokat. Nyújtunk olyan speciális szolgáltatásokat is, mint a stresszkezelő tréningek – ezeket nagy szaktudással rendelkező pszichiáter szakorvosaink irányításával végezzük.

- Azok, akik az orvosok közül élnek ezzel a lehetőséggel, mekkora pluszjövedelemre tehetnek szert?
– Ez változó, de az átlagot tekintve havi fizetésük felét megkereshetik – ez pedig nem kevés, főként akkor, ha nem közalkalmazotti bérként jutnak ehhez a jövedelemhez. A szakdolgozók helyzete nem ilyen egyszerű, lévén csak egy korlátozott kör végezhet önállóan munkát. Esetükben ezért bérüket a bérleti díjjal együtt fizetjük az egyetemnek, ők pedig túlóraként jutnak hozzá a pénzükhöz.

- Honnan értesülnek a betegek erről a lehetőségről?
– Eleinte azt gondoltam, hogy a klinikákon elhelyezett szórólapok, ismertetők és a velünk szerződésben álló orvosok tájékoztatása elegendő lesz a szolgáltatásaink népszerűsítésére. Ehelyett azzal szembesültem, hogy a leghatékonyabb eszköz az internet: sok külföldi beteg ezen a csatornán keresztül talál ránk.
 - Mikor lenne elégedett rövidebb, illetve hosszabb távon?
– Egy év múlva akkor lennék elégedett, ha önfenntartóvá válna a cég és az egyetem eddigi befektetése megtérülne. Hosszabb távon önálló járóbeteg-rendelőről, sőt akár egy kis magánkórházról is álmodom. Az egyetem olyan hátteret biztosít, amellyel egyetlen magánszolgáltató sem büszkélkedhet. Csak élnünk kell a lehetőséggel.

Tinnyei Mária

Névjegy

Bajtek Gyöngyvér 1964-ben született Budapesten. 1985-ben mint okleveles hídépítő mérnök végzett a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, majd statikus tervezői pozícióban helyezkedett el. Az Államigazgatási Főiskolán 1996-ban rendszer- és szakigazgatás-szervező diplomát szerzett; e tudását fia megszületését követően, 1998 és 2001 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár általános főigazgató-helyetteseként kamatoztatta. 2002-től 2005-ig a TimeOut Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként segítette az egészségügyi szolgáltatók munkáját. 2007 óta a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója.