Jenei Zoltán mérlege a magyar egészségügyről
Jenei Zoltán első országos kórház-főigazgató egy szűkkörű háttérbeszélgetésen őszintén beszélt a pandémia alatti kulisszák mögötti feszültségekről, az egészségügyi szolgálati jogviszony merevségéről, a kórházak eladósodásáról és a rendszer megújításának zálogáról, írja az Economx.
Magyarország egészségügyi rendszerének történetében különleges és embert próbáló időszak jutott Jenei Zoltánnak, aki az ország első országos kórház-főigazgatójaként (OKFŐ) 2020 októberétől egészen 2023 novemberéig irányította a szervezetet. A pandémia idején a védekezést minta és tapasztalat nélkül, folyamatos rohanásban kellett végigvinni, miközben a sajtó és a fotóriporterek távol tartása az operatív törzs szintjén egyértelmű döntés volt. A magyarországi Covid-halálozási statisztikáknál rendkívül széles körű módszertant alkalmaztak, amelyen a döntéshozók később azért nem változtattak, mert a hirtelen módosuló adatokat nem lehetett volna hitelesen megmagyarázni a nyilvánosságnak. Bár a járvány hatása ma is él a post-Covid tünetek és a dolgozók traumái miatt, a tapasztalatok feldolgozása még várat magára.
Az OKFŐ felállásával párhuzamosan bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény merev bértáblája és a teljesítményalapú differenciálás hiánya a mai napig megoldandó problémát okoz. A politikai döntéshozók abban a tudatban voltak, hogy a béremeléssel az orvostársadalom problémáját egy időre megoldották, a szakdolgozók azonban kimaradtak ebből a körből, mert a hatalom az orvosok felé érzett nagyobb kiszolgáltatottságot. A szakdolgozók jövedelmének rendezése végül csak később indult meg, és ennek stabilizálása a következő időszak egyik kiemelkedő feladata lesz.
A kórházak üzemeltetésének átadása a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF) egyfajta politikai-gazdasági alkuként jött létre, mivel a Pénzügyminisztérium azzal kritizálta a kórházakat, hogy pazarlóan gazdálkodnak. A váltás eredményeként azonban a döntéshozatal és a végrehajtás messze került egymástól, az alapvető karbantartások látványosan lelassultak, és a KEF-nek juttatott mintegy 100 milliárd forintos többletforrásból feltehetőleg a kórházak maguk is sokkal jobban működtették volna az intézményeket. A meddőségi ellátás államosítása során az OKFŐ-n belül egy önálló sziget jött létre saját gazdasági társasággal, de Jenei távozásáig a statisztikákban még nem mutatkoztak a várt kedvező tendenciák.
Jenei Zoltánt részben azért távolították el 2023 novemberében, mert a szakmai aggályok megfogalmazása kényelmetlenné vált a politikai érdekcsoportok számára, a hivatalos indokként megjelölt adósságnövekedést – amely októberre elérte a 85 milliárd forintot – a volt főigazgató kissé igazságtalannak érezte, mivel az akkori költségvetési támogatásból a feladatokat nem lehetett eladósodás nélkül elvégezni. Jenei szerint a 2022-es választások után bevezetett határozott rendészeti szemlélet bezárkózást eredményezett az egészségügyben, és bár ez bizonyos területeken hasznos, önmagában nem elegendő, a két megközelítésnek egymást kiegészítve kellett volna megjelennie.
Arra a kérdésre, hogy mi hozhatna érdemi változást, Jenei egyértelmű választ adott: a legfontosabb alap a szereplők közötti mély bizalmatlanság feloldása és a bizalom helyreállítása. Önmagában 500 milliárd forint plusz forrás automatikus beöntése nem oldaná meg a problémákat, a valódi kiutat a humánpolitikai környezet rendezése, a dolgozók megtartása, a térségi betegközpont-menedzsment és a szabályozott állami-magán együttműködés jelentené. A kiskórházak merev bezárása helyett az épületeket új funkciókkal – szakrendeléssel, szociális és alapellátási feladatokkal – kellene megtölteni, miközben a kiemelt szakmáknak a nagyobb központokban kell biztonságosan működniük. Jenei Zoltán jelenleg egyéni vállalkozóként, szakértőként és tanácsadóként dolgozik a piacon, és úgy látja, ha sikerül elindítani egy visszafordíthatatlan folyamatot a bizalom helyreállítására, a magyar egészségügy elindulhat a fejlődés útján – írja összefoglalójában az Economx.
