Incidencia, ellátás, prognózis - Infarktusregiszter
Magyarországon nem rendelkezünk megbízható adatokkal a miokardiális infarktus incidenciájáról, kezeléséről és prognózisáról, ami hátráltatja az ellátás-szervezés reformját, valamint számos, egyébként elkerülhető halálesetet eredményez. Ezen kíván változtatni a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet koordinálásával idén januárban kísérleti jelleggel elindult Infarktus Regiszter Program.
1970-ben az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére számos országban, így Magyarországon is infarktusregisztereket hoztak létre. Ennek hatására hazánkban kiderült például, hogy az infarktusgyanús betegeket nem az ellátásukra akkor legalkalmasabb koronáriaőrzőkbe küldték, hanem belgyógyászatra. Az eredmények alapján fel lehetett hívni a háziorvosok figyelmét a betegút-szervezési hibára, s a figyelmeztetésnek köszönhetően már 1973-ra javult a betegellátás, bebizonyosodott, hogy pusztán ellátásszervezéssel jelentősen – a konkrét esetben 10 százalékkal – csökkenthető a mortalitás.
Azóta megváltozott az infarktus diagnózisa és optimális kezelési stratégiája is – a különböző diagnózisú infarktusok (az ST elevációval járó/STEMI és a nem ST elevációval járó/NSTEMI) máshogy kezelendők. A STEMI miatt kezelt betegek primer perkután intervenciója (PPCI) néhány százalékkal tovább javítja a betegek korai és késői prognózisát.
Hazai központok
Ma Magyarországon 16 centrumban végeznek perkután intervenciót – cél, hogy az összes STEMI-esetet ezekben a központokban lássák el.
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása nem választja szét az ellátás tekintetében élesen elkülönülő két formát, ezért a kórházi statisztikák nem alkalmasak az ellátás legfontosabb kérdéseinek leírására, amelyek pedig mind gazdasági, mind szakmai-tudományos szempontból különösen fontosak. Hiányzik továbbá a késői kórlefolyás ismerete is.
Az Európai Kardiológus Társaság már 1999-ben felismerte: ahhoz, hogy megbízható adatokkal rendelkezzünk, nélkülözhetetlenek a felmérések és a regiszterek. Így a 2000-es év elejétől elindult a Euro Heart Survey (az ezzel kapcsolatos legfrissebb tanulmány a napokban jelent meg a //European Heart Journal//ben). 2011–12-ben többek között sorra kerül az akut koronária szindróma regiszter létrehozása. A standardizált diagnosztikus kritériumok alapján végzett felmérés lehetővé tette a prehospitális, a hospitális és a késői időszak adatainak elemzését, és számos népegészségügyi szempontból is fontos ellátás-szervezési változáshoz vezetett az érintett országokban.
