90 percen belül a többség megkapta az ellátást
Időben végzett angioplasztika
A Yale Egyetem orvoskarának kutatói kimutatták, hogy a szívinfarktuson átesett és angioplasztikára szoruló betegek nagy többsége 90 percen belül megkapja a megfelelő ellátást, noha 2005-ben ez még csak a betegek 44 százalékára volt igaz. Az eredményeket a Circulation-ban közölték. Az angioplasztikára kerülő betegek esetében a kórházba jutás pillanatától a bevatkozásig eltelt idő átlagos értéke 64 perc, noha 2005-ben még 96 perc volt.
Az angioplasztika – melynek teljes neve perkután transzluminális koronária angioplasztika (PCTA) – sürgősségi beavatkozás, amelynek során olyan katétert vezetnek be az elzáródott érbe, melynek végén egy ballon van, és ennek segítségével tágítják ki az eret, helyreállítva a véráramlást. A betegeken a kórházba érkezéstől számítva 90 percen belül el kell végezni ezt a beavatkozást.
Ezt az időt D2B (door-to-ballon, az ajtótól a ballonig) időnek nevezik. A STEMI (ST-szakasz elevációval járó miokardiális infarktus) esetén, amikor az ér teljesen elzáródott, elengedhetetlen az eljárás azonnali elvégzése. Évente mintegy 250 000 amerikainak van ilyen típusú infarktusa.
A jelen közlemény szerint, amely az angioplasztikára vonatkozó egyik legátfogóbb vizsgálatról számol be, a következőket találták:
- 2010-ben a betegek 91 százalékán a kórházba érkezéstől számított 90 percen belül elvégezték az angioplasztikát;
- a fenti arány 2005-ben még csak 44 százalék volt;
- 2010-ben a betegek 75 százalékában 75 percen belül végezték el az angioplasztikár;
- 2005-ben a fenti arány még csak 27 százalék volt;
- a D2B idő medián értéke a 2005-ös 96 percről 2010-re 64 percre csökkent.
Dr. Harlam E. Krumholz, a kutatás vezetője és munkacsoportja több mint 300 000, a Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS) adatbázisában szereplő, sürgősségi angioplasztikán átesett személy adatait elemezte. A szerzők szerint a javulás összehangolt országos erőfeszítés eredménye, amelyben szerepük volt az orvosoknak, a betegellátó intézményeknek és a szövetségi hatóságoknak is.
A javuláshoz hozzájárult a kórházak nyilvános összehasonlíthatósága: a kórházak 2005-től évente közzétették, hogy betegeik hány százalékát sikerült ellátniuk a megadott időhatárig. Emellett a késlekedés csökkentésére olyan bevált stratégiákat vezettek be, amelyek hasznosságát egy korábbi nagy vizsgálat már igazolta. Közrejátszott az is, hogy az Amerikai Szív Szövetség (AHA) 2007-ben elindította a „Mission: Lifeline” nevű mozgalmat, amelynek fő célja az volt, hogy minden szinten javítsák a STEMI betegek ellátását. Ennek része volt például az is, hogy rávegyék a betegeket, minél gyorsabban hívják a mentőket, és hogy lerövidítsék az egyik kórházból a másikba történő szállítás idejét, ha az első kórházban nem álltak rendelkezésre a feltételek az angioplasztikához.
