Hegedűs: Az őszinteség kötelesség lesz, nem kockázat
A kórházigazgatóknak nagyobb mozgásteret, az orvosoknak szólásszabadságot, az ágazatnak több pénzt, a betegeknek hatékonyabb ellátást ígér Hegedűs Zsolt ortopéd orvos, a Tisza Párt szakértője, a hvg.hu interjújában.
Magyar Péter, a Tisza elnöke azt mondta, hogy önnek nagy szerepe lesz egy önálló, orvos által vezetett egészségügyi minisztérium felállításában. Ön lesz az az bizonyos orvos miniszter?
Egyelőre arra a munkára kaptam megbízást, hogy egy csapat irányításával kidolgozzam a leendő minisztérium struktúráját és szemléletét.
2005 és 2015 között Angliában élt és ortopéd sebészként dolgozott, tíz évvel ezelőtt költözött haza a családjával. Azóta ingázik a két ország között, illetve itthon egyaránt dolgozik a magán- és az állami egészségügyben. Gyakran mondja, hogy nincs két egészségügyre való orvos Magyarországon, és a magánból vissza kellene csábítani az orvosokat. Ön milyen feltételek mellett adná fel a többi állását és operálna kizárólag állami intézményben?
Az eszem miatt mentem ki, de a szívem miatt jöttem haza. Jelenleg mellékállásban vagyok egy bristoli kórházban, itthon pedig a Wáberer Medical Centernél és az Országos Sportegészségügyi Intézet sebészeti osztályán dolgozom. Nem tudtam teljesen elengedni azt az effektív, precíz, produktív csapatmunkát és szellemiséget, amit külföldön tapasztaltam. Akkor döntenék kizárólag az állami egészségügy mellett, ha azt érezném, hogy megbecsülnek, tudok fejlődni, a betegeim pedig maximális biztonságban vannak.
Angliában úgy érzem magam, mint egy Forma–1-es pilóta, akinek azt mondják: Hegedűs úr, itt a tökéletesen előkészített és karbantartott autó, minden lehetséges eszközt a kezébe adunk, önnek csak a legjobb teljesítményét kell nyújtania, mással nem kell törődnie. Magyarországon egy állami kórházban inkább valami ilyesmit mondanának: Hegedűs úr, itt az autó, de a kormány még nincsen rögzítve, a keréknyomást is magának kellene ellenőriznie és ha problémát észlel, akkor önnek kell intéznie a karbantartást, de azért próbáljon meg maximálisan teljesíteni, sok sikert. Magyarországon szervezési és infrastrukturális hiányosságok nehezítik, hogy az orvos jó kezekben érezze magát, a betegről nem is beszélve.
Gondolom, lenne ötlete arra, hogy milyen, külföldön megtapasztalt jó gyakorlatokat ültessen át a magyar rendszerbe.
A fejlett egészségügyi rendszerekben nagyon szigorúan veszik például azt, ha egy műtétet aznap mégsem hajtanak végre. Megnézik ennek a pontos okát, beazonosítják a problémát, megkeresik a felelősöket, és megpróbálják megoldani a helyzetet úgy, hogy az a jövőben ne fordulhasson elő. Nem mindegy, hogy egy műtét azért maradt el, mert a páciens közben lebetegedett, de erről nem szólt senki időben, vagy mert elromlott a klíma, esetleg beázott a műtő, vagy nem tudták kiállítani a műszakot, mert nincs elég szakdolgozó. Mindenhol előfordulhatnak ezek a problémák, de nem mindegy, hogy három–hat hónap múlva is ugyanezekre az okokra hivatkozva maradnak-e el műtétek. Az egészségügyi minisztériumnak és a helyi klinikai irányítói csapatnak ilyen helyzetekben kell beavatkoznia és törekednie arra, hogy a beazonosított hiányosságokra megfelelő választ adjon. Ez a szemlélet itthon nagyon hiányzik.
Fontos az is, hogy számos országban, így például Dániában, Svédországban és Hollandiában a betegeknek lehetőségük van megfelelően moderált felületen értékelni az orvost, akár az ellátás után azonnal. A rendszer része, hogy az orvos tisztában van azzal, hogy ha nem biztosított megfelelő ellátást, nem kommunikált megfelelően a beteggel, figyelmetlen volt, akkor ez meg fog mutatkozni az értékelésében. A visszajelzéseket pedig visszacsatolják az orvosnak, akinek ezekre reflektálnia kell. Angliában nekem évente számos adatot, statisztikát be kell nyújtanom a teljesítményemről, és nemcsak a kinti munkámra, hanem a magyarországi tevékenységemre vonatkozóan is.
A teljes beszélgetés előfizetéssel érhető el.