Álmos Péter: Az egészségügy nem működhet úgy, mint a hadsereg
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a 24.hu-nak azt mondta: a kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete közösen lépett fel a rendszer ellen, és végül sikerült elérniük, hogy ne alkalmazzák azt.
A kollégák úgy látták, hogy nem illeszkedik az orvosi és ápolói munka bizalmi jellegéhez az a fajta kontroll és bizalmatlanság, amelyet egy ilyen módszer jelez. Így a belügyminiszter úrnak mind a kamara, mind a szakszervezet jelezte, hogy nem tartjuk megfelelőnek a munkaidő betartásának ilyenfajta ellenőrzését – válaszolta Álmos Péter a 24.hu-nak.
A MOK a kamerák ügyében a Belügyminisztérium kérésére egy felmérést is végzett az egészségügyi dolgozók körében, és az ott kapott válaszok, vélemények alapján a szaktárca végül úgy döntött, hogy arcfelismerő kamerák helyett fényképes blokkolókártyákkal fogják ellenőrizni a dolgozók jelenlétét.
A kamerák tudtommal maradnak, de nem fognak működni. Ugyanakkor így nincs kizárva, hogy valamilyen formában ez a rendszer később működésbe helyezhető – részletezte a MOK elnöke, aki egy másik kérdésben azt is kifejtette, hogy: tudomása szerint mozgóképet és arcfelismerést ezek a kamerák nem fognak készíteni, de Pintér Sándor tájékoztatása szerint ezek a képek csak a belépőkártyákon lesznek rajta, amit a kamara elfogadható kompromisszumnak tekint.
Álmos Péter kitért arra is, hogy sokszor egyszerű oka van annak, ha egy orvos a munkaideje vége előtt elhagyja a munkahelyét: át kell érnie egy másik kórházba, ahol műt vagy épp ügyel. Mint mondta, rugalmasság kell ahhoz, hogy a munkaidő vége előtt elmehessen az orvos, hogy odaérjen a másik intézménybe. Úgy vélte, részben ez a rugalmasság az, amely fenntartja ezt a gyenge és roskadozó egészségügyi rendszert. Tehát akár vissza is üthet, hogy ennyire merev szempontok szerint próbálnak ellenőrizni.
Azt biztosan elhozza a változás, hogy az OKFŐ rendszerezettebben fogja látni az orvosok és ápolók hiányát, intézmények közötti mozgását – mondta a MOK elnöke, felhívva a figyelmet arra, hogy a kamerák ügye messze nem a legégetőbb probléma jelenleg az egészségügyben. Sokkal régebb óta fennálló gond például a túlórák elszámolása és kifizetése.
Arról az évtizedek óta megoldatlan problémáról alig esik szó, hogy reggel, amikor az éjszakai ügyeletet ellátó orvosoknak lejár a szolgálatuk, még át kell adniuk a betegeket a váltó kollégáknak. Ez a félórás tevékenység már a munkaidőn túl van, mégsem számolják el, és nem is fizetik ki. Havi öt ügyelettel számolva ez évente egyheti ingyenmunkát jelent. Valamiért a szaktárca és a mindenkori kormányzat évtizedek óta nem tartja ezt megoldandó problémának – vázolta Álmos Péter.
Azt gondolom, hogy a kamerákat egy kórházban nem lehet úgy használni, mint egy rendőrségi épületben vagy más hatósági helyszínen. A mi ágazatunk alapja a bizalom, az empátia és a diszkréció. A szakmai tények rögzítése természetesen fontos része az egészségügy működésének, de ehhez nem kamerák kellenek. A valós problémákra, amelyek jelenleg az ágazatot terhelik, a kamerák nem adnak megoldást, sőt, tovább rombolják a bizalmi légkört. Az egészségügy nem működhet úgy, mint a rendőrség, a hadsereg vagy a titkosszolgálat – fogalmazott az elnök.
