Egészségipar
Gyógyszergyártás baktériummal
2009. október 25. 12:38
.jpg)
Öt kilogramm, és ötmilliárd dollárt ér – ennyi a világ éves termelése az EPO nevű gyógyszerből. Ezen a példán érzékelteti Federico Pollano, a Richter-Helm Biotech ügyvezető igazgatója, miféle forradalom is zajlik a gyógyszergyártásban.
Az aranynál is drágább szereket génmódosított baktériumok „gyártják”. A Heti Válasz a Richter németországi vegyes vállalatánál megnézte, hogyan is történik mindez.
Még jó, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs róla, miből készülnek a gyógyszerek – erre a nem túl tudományos gondolatra jutottunk, miközben azt hallgattuk, hogy a fogamzásgátlás hőskorában a fogamzásgátló tabletták hatóanyagát a vemhes kancák vizeletéből vonták ki. A B12-vitamin májkivonat, az inzulint pedig – a legutóbbi időkig – sertésekből nyerték. Az emberiség régóta használ állati eredetű gyógyszereket, csakhogy ezeket immunrendszerünk „ellenségként” kezeli. A kellemetlen mellékhatások miatt a gyógyszeripar régen szeretné emberi eredetűekkel pótolni őket, ám ez többnyire lehetetlen. Pontosabban mégis lehetséges – egysejtűek segítségével. A Richter németországi gyárában például Escherichia coli baktériumokat használnak e célra.
Milliónyi baktérium alkotta gyógyszergyártó „üzem” – nem könnyű elképzelni, hogyan történik mindez. A folyamat hátterében az áll, hogy a tudás, amelynek segítségével testünk képes az inzulin előállítására, a sejtjeinkben is megtalálható. Ha ezt az információt – illetve az ezt tartalmazó gént – kiveszik a sejtből és beültetik egy baktérium DNS-ébe, akkor olyan egysejtűt hoznak létre, amely az anyagcseréje folytán „emberi” inzulint állít elő. Elképzelhetetlenül bonyolult folyamatról van szó, minden apró lépést meg kell tervezni, egészen odáig, hogy az új baktériumok ne kerülhessenek ki élve a laboratóriumokból. Ipari méretekben a nyolcvanas években kezdték gyártani a „humáninzulint”, és ez forradalmi változást hozott a gyógyszeriparban.
A legjobbkor jött a fordulat. Az utóbbi években Európa hatalmas veszteségeket szenvedett el az olcsó kínai és indiai gyógyszermásolatok elterjedése miatt, amelyekkel az itteni szigorúbb környezetvédelmi előírások és a drágább munkaerő miatt nem bírják az árversenyt. A bioszereknél más a helyzet, itt stabilak, sőt egyre javulnak Európa pozíciói: Észak-Amerika 54 százalékos részesedése után a vén földrész következik 34 százalékkal. Ázsiából pusztán Japán van jelen, Kína és India egyelőre nem tud megfelelni a szigorú követelményeknek. „Nem elég tiszta a hatóanyag, amit gyártanak” – mondta üzemlátogatásunk alatt Federico Pollano, a Richter-Helm Biotech olasz származású ügyvezető igazgatója.
A fejlődés töretlen, és még csak a kezdeteknél tartunk. A következő években sorra jár le az eredeti biotechnológiai készítmények szabadalmi védettsége, vagyis egyre több szert lehet majd más cégeknek is gyártani, ami nem könnyű, mert itt rendkívül bonyolult molekulákról, és nem egyszerű kémiai képlettel leírható vegyületekről van szó. A bioszerek óriásmolekuláit ezért meg sem próbálják másolni, csak a hatását utánozni. Így jönnek létre a biohasonló szerek, amelyekről a következő években még sokat fogunk hallani, mert alacsonyabb áruk miatt sorra váltják majd ki a drága eredeti gyógyszereket. (Ezért is fontos, hogy a hatás hasonlóságát klinikai vizsgálatokkal igazolják.)
Egy biohasonló szer kifejlesztése akár negyvenszer többe kerülhet, mint egy kémiai molekula másolása, mégis megéri a kifejlesztése, ám az árban még nagyobb a különbség. Prémiumkategóriás, drága gyógyszerekről beszélünk, melyeknek havi terápiás költsége a biztosító számára több százezer forint is lehet. Míg a kémiai molekulák ára másolásuk után akár 80 százalékot is eshet, addig a biohasonló szereknél csak 30–50 százalékos árcsökkenés a jellemző. Ráadásul a gyógyszermásolatoknál óriási a tülekedés a piacon, a biohasonlóknál viszont csak egy-két versenytárs van jelen. Nem véletlen, hogy a világban óriási a fellendülés, az utóbbi öt évben kétszeresére hízott a piac. Európa számára az is jó lehetőség, hogy itt már 2006-ban lejártak az első szabadalmak, az Egyesült Államokban viszont 2012-ben nyílik meg ez a lehetőség. Mindez a másik oldalról óriási kihívás is: ha a magyar gyógyszeripar nem képes biológiai úton előállított gyógyszerek gyártására, akkor elveszíti piaci pozícióit.
A Richter a fogamzásgátló tabletták gyártása miatt 1957 óta nagy gyakorlatra tett szert a tisztítási eljárásokban; a bioszereknél is ez a kulcsművelet. (A hatóanyag előállítása során a baktériummaradványokat el kell távolítani.) Így arra jutottak, hogy van mire alapozni. Ezért 2004-ben – az országban elsőként – létrehoztak egy gyógyszergyártásra is alkalmas biotechnológiai laboratóriumot, két éve 70 százalékos részesedést vásároltak a Hamburg melletti német üzemben, és tavaly elkezdődött Debrecenben egy új, 17 milliárdos biotechnológiai üzem építése, ahonnan 2014-ben kerülhet ki az első gyógyszer. A nagy terv az eredeti gyógyszerek kutatása, ezért fektet be rengeteg pénzt ezen a területen a Richter – amelyet egyébként az európai kutatási, fejlesztési rangsorban az első háromszáz cég közé sorolnak, és első helyen áll a térség vállalatai között.
A biotechnológiai szereknél óriásiak a fejlesztési költségek: minden tízezredik új molekulából lesz készítmény, és még azoknak a molekuláknak a fele is kiesik a rostán, amelyek az embereken való kipróbáláshoz is eljutottak. Madách Az ember tragédiájának falanszter színéhez ideális helyszín volna a biotechnológiai üzem, ahol csupa csillogóan fényes rozsdamentes felület fogadja a látogatót, résmentes a padló, emberi arcot nem látni, mert vagy nincs jelen senki egy-egy teremben, vagy szkafanderszerű ruhában dolgozik, és még a számítógép billentyűit is gumikesztyűs kézzel üti meg. A gyártást a baktériumok végzik az emberek helyett, a személyzetnek a kutatás mellett leginkább a minőségellenőrzésben van szerepe; a németországi üzem 80 dolgozója közül 11 ezen a részlegen dolgozik.
Növekvő biopiac – 2006-ban világszerte 41, egymilliárd dollár feletti forgalmú biogyártó volt, 2008-ban már 114. A gyógyszerpiac növekedésének 2008-ban 22 százalékát adta a biotechnológia, ez az érték 2003-ban még csak 14 százalék volt. Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a bioszerek piaca.
Még jó, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs róla, miből készülnek a gyógyszerek – erre a nem túl tudományos gondolatra jutottunk, miközben azt hallgattuk, hogy a fogamzásgátlás hőskorában a fogamzásgátló tabletták hatóanyagát a vemhes kancák vizeletéből vonták ki. A B12-vitamin májkivonat, az inzulint pedig – a legutóbbi időkig – sertésekből nyerték. Az emberiség régóta használ állati eredetű gyógyszereket, csakhogy ezeket immunrendszerünk „ellenségként” kezeli. A kellemetlen mellékhatások miatt a gyógyszeripar régen szeretné emberi eredetűekkel pótolni őket, ám ez többnyire lehetetlen. Pontosabban mégis lehetséges – egysejtűek segítségével. A Richter németországi gyárában például Escherichia coli baktériumokat használnak e célra.
Milliónyi baktérium alkotta gyógyszergyártó „üzem” – nem könnyű elképzelni, hogyan történik mindez. A folyamat hátterében az áll, hogy a tudás, amelynek segítségével testünk képes az inzulin előállítására, a sejtjeinkben is megtalálható. Ha ezt az információt – illetve az ezt tartalmazó gént – kiveszik a sejtből és beültetik egy baktérium DNS-ébe, akkor olyan egysejtűt hoznak létre, amely az anyagcseréje folytán „emberi” inzulint állít elő. Elképzelhetetlenül bonyolult folyamatról van szó, minden apró lépést meg kell tervezni, egészen odáig, hogy az új baktériumok ne kerülhessenek ki élve a laboratóriumokból. Ipari méretekben a nyolcvanas években kezdték gyártani a „humáninzulint”, és ez forradalmi változást hozott a gyógyszeriparban.
A legjobbkor jött a fordulat. Az utóbbi években Európa hatalmas veszteségeket szenvedett el az olcsó kínai és indiai gyógyszermásolatok elterjedése miatt, amelyekkel az itteni szigorúbb környezetvédelmi előírások és a drágább munkaerő miatt nem bírják az árversenyt. A bioszereknél más a helyzet, itt stabilak, sőt egyre javulnak Európa pozíciói: Észak-Amerika 54 százalékos részesedése után a vén földrész következik 34 százalékkal. Ázsiából pusztán Japán van jelen, Kína és India egyelőre nem tud megfelelni a szigorú követelményeknek. „Nem elég tiszta a hatóanyag, amit gyártanak” – mondta üzemlátogatásunk alatt Federico Pollano, a Richter-Helm Biotech olasz származású ügyvezető igazgatója.
A fejlődés töretlen, és még csak a kezdeteknél tartunk. A következő években sorra jár le az eredeti biotechnológiai készítmények szabadalmi védettsége, vagyis egyre több szert lehet majd más cégeknek is gyártani, ami nem könnyű, mert itt rendkívül bonyolult molekulákról, és nem egyszerű kémiai képlettel leírható vegyületekről van szó. A bioszerek óriásmolekuláit ezért meg sem próbálják másolni, csak a hatását utánozni. Így jönnek létre a biohasonló szerek, amelyekről a következő években még sokat fogunk hallani, mert alacsonyabb áruk miatt sorra váltják majd ki a drága eredeti gyógyszereket. (Ezért is fontos, hogy a hatás hasonlóságát klinikai vizsgálatokkal igazolják.)
Egy biohasonló szer kifejlesztése akár negyvenszer többe kerülhet, mint egy kémiai molekula másolása, mégis megéri a kifejlesztése, ám az árban még nagyobb a különbség. Prémiumkategóriás, drága gyógyszerekről beszélünk, melyeknek havi terápiás költsége a biztosító számára több százezer forint is lehet. Míg a kémiai molekulák ára másolásuk után akár 80 százalékot is eshet, addig a biohasonló szereknél csak 30–50 százalékos árcsökkenés a jellemző. Ráadásul a gyógyszermásolatoknál óriási a tülekedés a piacon, a biohasonlóknál viszont csak egy-két versenytárs van jelen. Nem véletlen, hogy a világban óriási a fellendülés, az utóbbi öt évben kétszeresére hízott a piac. Európa számára az is jó lehetőség, hogy itt már 2006-ban lejártak az első szabadalmak, az Egyesült Államokban viszont 2012-ben nyílik meg ez a lehetőség. Mindez a másik oldalról óriási kihívás is: ha a magyar gyógyszeripar nem képes biológiai úton előállított gyógyszerek gyártására, akkor elveszíti piaci pozícióit.
A Richter a fogamzásgátló tabletták gyártása miatt 1957 óta nagy gyakorlatra tett szert a tisztítási eljárásokban; a bioszereknél is ez a kulcsművelet. (A hatóanyag előállítása során a baktériummaradványokat el kell távolítani.) Így arra jutottak, hogy van mire alapozni. Ezért 2004-ben – az országban elsőként – létrehoztak egy gyógyszergyártásra is alkalmas biotechnológiai laboratóriumot, két éve 70 százalékos részesedést vásároltak a Hamburg melletti német üzemben, és tavaly elkezdődött Debrecenben egy új, 17 milliárdos biotechnológiai üzem építése, ahonnan 2014-ben kerülhet ki az első gyógyszer. A nagy terv az eredeti gyógyszerek kutatása, ezért fektet be rengeteg pénzt ezen a területen a Richter – amelyet egyébként az európai kutatási, fejlesztési rangsorban az első háromszáz cég közé sorolnak, és első helyen áll a térség vállalatai között.
A biotechnológiai szereknél óriásiak a fejlesztési költségek: minden tízezredik új molekulából lesz készítmény, és még azoknak a molekuláknak a fele is kiesik a rostán, amelyek az embereken való kipróbáláshoz is eljutottak. Madách Az ember tragédiájának falanszter színéhez ideális helyszín volna a biotechnológiai üzem, ahol csupa csillogóan fényes rozsdamentes felület fogadja a látogatót, résmentes a padló, emberi arcot nem látni, mert vagy nincs jelen senki egy-egy teremben, vagy szkafanderszerű ruhában dolgozik, és még a számítógép billentyűit is gumikesztyűs kézzel üti meg. A gyártást a baktériumok végzik az emberek helyett, a személyzetnek a kutatás mellett leginkább a minőségellenőrzésben van szerepe; a németországi üzem 80 dolgozója közül 11 ezen a részlegen dolgozik.
Növekvő biopiac – 2006-ban világszerte 41, egymilliárd dollár feletti forgalmú biogyártó volt, 2008-ban már 114. A gyógyszerpiac növekedésének 2008-ban 22 százalékát adta a biotechnológia, ez az érték 2003-ban még csak 14 százalék volt. Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a bioszerek piaca.
Élő Anita, Heti Válasz Online
