Gyermekbántalmazás

A Népszabadság gyorsfelmérése szerint a hazai gyermekkórházak traumatológiai ügyeleteire havonta legalább egy bántalmazott és tucatnyi, gondatlanság okozta háztartási balesetben megsérült, vagy „csak” elhanyagolt gyerek kerül. Nagy többségük ötévesnél fiatalabb. A csontsérülésesek kétharmada három évnél fiatalabbakat érint. Ismert, hogy ebben a korban az összes törés több mint negyede szándékos agresszió következménye. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy akinek sikerül megérnie az első születésnapját, nyert. Egyéves kor után már csak nagyon ritka az erőszakból származó haláleset. Az első életévben a bántalmazás a második helyen áll, az összes halálokok több mint hét százaléka. Leginkább az elsőszülött, a koraszülött, és a valamilyen sérüléssel, fejlődési rendellenességgel világra jött kicsiket éri bántalmazás.

 

A gyerek megrázása a leggyakoribb bántalmazási forma. A sírós-nyűgös csecsemők kontrolljukat veszített szülei alkalmazzák e módszert. Az orvosok szerint a felnőttek általában nem is gondolnak rá, nem tudják, milyen súlyos következményekkel jár a baba megrázása. A kórt orvosi nyelven „Shaken Baby Syndrome”-nak hívják, a traumát elszenvedő csecsemők szeme bevérzik, az agyburkok vénái elszakadnak, az agyburok alatt vérzés alakul ki. Kassai Tamás, a Péterfy Baleseti Központ gyermektraumájának főorvosa azt mondja: a csecsemő megrázásának nincs fizikai nyoma, egyetlen gyanút keltő jel az orvos számára is, a szemfenék bevérzése. Azoknak a csecsemőknek a fele hal meg, akiknél sérül az agyburok. A túlélők csaknem felénél a rázás maradandóan idegrendszeri károsodást okoz.

 

Az orvosnak minden, nyolc napon túl gyógyuló és gyaníthatóan bántalmazás eredetű sérülésnél hivatalból följelentést kell tennie, az egyéb esetekben, például, ha a gyerek elhanyagolt, a gyermekjóléti szolgálatokat értesítik. 

 

A védőnőig és a gyermekjóléti szolgálatig azonban Gábor már el sem jutott. A kisfiút – noha voltak szomszédok, velük élő nagyszülő is – anyja és annak élettársa halára kínozta. Az apát elítélték, a börtönből azt üzente: nem akar újságíróval találkozni, és az anya szerint sincs miről beszélni. Gábor kétéves kora után is bepisilt éjszaka, mostohaapja meg szentül hitte, hogy veréssel, térdepeltetéssel megoldható a probléma. A boncolóorvos leírása szerint az alig kétéves fiúcska testét ismétlődő veréstől, harapásból származó sérülések borították. A szomszédok gyakran hallották a kisfiú könyörgését, hogy ne bántsák, de senki semmit nem tett. Egy reggel a lepedője csupa lucsok lett. Ütlegelés közben a fiú újra bepisilt, az apa ettől még dühösebb lett, és másfél méter magasról a földhöz csapta. A kicsi nem mozdult többet. Az akkor hazaérkező nagyanya törülközőbe csavarta a kicsit, úgy vitte kórházba. Már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

 

A gyermekjóléti szolgálatok évente körülbelül 5000 fizikai, 8000 lelki és mintegy 300 szexuálisan bántalmazott gyermeket gondoznak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2008-ban csaknem 3000 gyerek került nevelőotthonba vagy nevelőszülőkhöz, közülük kétszáz bántalmazás miatt.
 

Forrás: Danó Anna, Népszabadság Online