Globorisk, CT, UH: kardiovaszkuláris prevenció
A szívbetegség- és az agyvérzés-kockázat előrejelzésének új eszközét fejlesztették ki amerikai kutatók, amivel a 40 év felettiek prevenciója világszerte jobban tervezhetővé válik.
A The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklapban megjelent tanulmány – A novel risk score to predict cardiovascular disease risk in national populations (Globorisk): a pooled analysis of prospective cohorts and health examination surveys – szerzői 8 kohorsz vizsgálat eredményeit felhasználva kifejlesztettek, validáltak és evaluáltak egy új kockázatmegállapító pontrendszert, aminek révén a világ bármely országának 40 évnél idősebb lakossága körében 10 évre előre meg lehet állapítani a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának kockázatát.
A bostoni Harvard T. H. Chan School of Public Health munkatársai Goodarz Danaei vezetésével több mint 50.000 ezer vizsgálati alany adatainak felhasználásával hozták létre a Globorisk elnevezésű eszközt, amit a korábbi skálákkal ellentétben naprakész állapotba lehet hozni a különböző országokban rutinszerűen rendelkezésre álló adatok révén.
Mint Danaei elmondja: eddig a legtöbb kockázatot előrejelző pontrendszert egyetlen kohorsz vizsgálat eredményeit felhasználva hozták létre, és sosem validálták azokat a kis- és közepes bevételű országokban történő felhasználásra. A Globorisk révén azonban a klinikusok és a közegészségügyi szakemberek világszerte hasznosítható eszközt kapnak, amit felhasználhatnak betegeik kezelése, valamint a kardiovaszkuláris prevencióhoz rendelkezésükre álló erőforrások allokációjának tervezése során.
A Globorisk a személyek dohányzási szokását, vérnyomását, diabétesz-státuszát, össz-koleszterinszintjét, nemét és életkorát, valamint lakóhelyét figyelembe véve számítja ki a szívbetegség- és agyvérzés-kockázatot. A segítségével azonosítani lehet azokat, akik esetében nagy a kardiovaszkuláris betegség (CVD) kialakulásának kockázata, azaz akik a legtöbbet nyernék az életmódváltoztató vagy gyógyszeres stratégiák alkalmazása révén, továbbá bármilyen ország esetén megmondható, hogy a lakosság hány százaléka tartozik a nagy kockázatú csoportba (akik esetében 10% vagy annál nagyobb az esély, hogy fatális szívinfarktust vagy agyvérzést szenvednek el a következő 10 évben). A tanulmány eredményei szerint pl. Dél-Koreában, Spanyolországban, Japánban és Dániában csak a 40 év feletti lakosság 5-10% tartozik abba a csoportba, akik esetén a fatális CVD 10 éven belüli kialakulásának esélye nagyobb mint 10%, azonban Csehország, Kína, Irán vagy Mexikó lakossága a legveszélyeztetettebbek közé tartozik, Kínában az arány férfiak esetében 33%, nők esetében 28%, Mexikóban pedig 16%, illetve 11%.
A szubklinikai atheroszklerózis kimutatása
A gazdag országoknak nyújt segítséget a CVD-kockázat pontosabb megítéléséhez a Journal of the American College of Cardiology tanulmánya (Prevalence, Impact, and Predictive Value of Detecting Subclinical Coronary and Carotis Atherosclerosis is Asymptomatic Adults). Valentin Fuster vezető szerző és munkatársai a tradicionális CVD-kockázat felmérési eszközt (vérnyomás-, vércukor-, koleszterin-értékek, testmozgás, elhízás és dohányzás figyelembe vétele) kiegészítették két képalkotó vizsgálattal: a nyaki erek esetleges plakkjainak 3D UH-vizsgálatával és a szívkoszorúserek kalciumtartalmának (az erek szűkületének, keménységének) kis dózisú CT-képalkotást használó felmérésével.
A két képalkotó módszer hozzáadásával a kutatók a látszólag egészséges résztvevők 60%-a esetében mutattak ki szubklinikai atheroszklerózist. A projekt során 6.000 olyan egészséges nőt (60-88 életév) és férfit (55-80 év) követtek 3 éven keresztül, akiknek korábban nem volt kardiovaszkuláris megbetegedése vagy tünete. Az eredmények szerint azok a résztvevők, akiknél a képalkotó vizsgálatok szubklinikai atheroszklerózist mutattak ki, 2-3-szor nagyobb eséllyel szenvedtek el a 3 év során szívrohamot vagy stroke-ot. A legveszélyeztetettebb 4% – akik ereiben a legtöbb szubklinikai atheroszklerózis volt kimutatható – 8-szor nagyobb eséllyel szenvedett el adverz kardiovaszkuláris eseményt a vizsgálat időtartama alatt, mint azok, akiknél csak minimális mennyiségű érelmeszesedés volt kimutatható.
Mint a kutatók kifejtik: a klasszikus kockázati tényezők felmérésén túl a nyaki verőerek és a szívkoszorúserek érelmeszesedéses plakkjainak direkt vizsgálata UH, illetve CT segítségével óriási nyereséget jelent a kardiovaszkuláris kockázat előrejelzésében, azaz a képalkotók használatával nyert biomarkerek révén alapvetően megváltozhat a kardiovaszkuláris medicina gyakorlata.
