Ficzere: Könnyebb most a felkészülés

Lecsengett a koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon és felépülőben van épp a második hullám. Milyen tanulságokat lehet levonni a járvány első szakaszából a hazai egészségügyi ellátórendszerre nézve? Tanultunk-e a március-áprilisi időszakból és ha igen, mit?

Mindenképpen. Talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy a kórházi ágyakat úgy kell fokozatosan szabaddá tenni, ahogy a járványügyi helyzet megkívánja. Az egészségpolitika kimondta: a biztosan fertőzött betegeket a Dél-Pesti Centrumkórházban és a Korányi Intézetben kell elkülöníteni, így lehetőség adódik a többi fekvőbeteg intézményben kezelt betegek fertőződésének elkerülésére. Az persze nyilvánvaló, hogy amennyiben a két intézmény kapacitásai kimerülnek, a többi kórháznak is részt kell vállalni a feladatból, amelyre szabadon tartott ágyakkal kell felkészülnünk. Fontos azonban, hogy mindaddig, amíg a járványügyi helyzet engedi, minden ellátásra szoruló nem COVID-19 pozitív beteget is fogadjanak az intézmények

A tavaszi járványhelyzet tapasztalata az is, hogy nagyon kell vigyáznunk magunkra az intézményen belül, vagyis az egészségügyi dolgozóknak még fokozottabban kell ügyelniük a higiénés szabályok, a maszkhasználat betartására. Itt említeném meg a tesztelés fontosságát, mivel a kontaktok esetében akkor tudjuk kiküszöbölni a kéthetes karantént, ha gyorsan, gördülékenyen tudunk megbizonyosodni arról, hogy valaki nem vált fertőzötté, és visszatérhet a munkába. Ez a gazdaság és a családok szempontjából is nagyon fontos szempont, az egészségügyi ellátórendszerben pedig az egyik legkritikusabb feladat, hiszen a rendszer összeomlását jelentheti, ha a kollégáink karanténban töltött hetei nehezítik a betegellátás.

A kórházszövetség éves szakmai kongresszusán is a koronavírus-járvány tanulságainak kitárgyalás lesz az egyik fókusz a szakmai program szerint. Milyen körben fogják ezt megvitatni a többnaposra tervezett rendezvényen?

Maximális elővigyázatosság és biztonsági intézkedések - hőkamera, speciális UV robot, maszkhasználat, gyakori kézfertőtlenítés, távolságtartás, kérdőívkitöltés, stb. - mellett tartjuk meg a szakmai eseményt. Úgy gondoljuk, hogy a járvány jelenlegi szakaszában szakmai körben mindenképpen át kell beszélnünk a tavaszi időszak tanulságait, meg kell ismerjük a legjobb gyakorlatokat, illetve tanulnunk kell saját hibáinkból.

A veszélyhelyzetben bevezetett kórházparancsnoki rendszerről is szó esik majd, hiszen jelenlétével megtiszteli rendezvényünket az országos kórházfőparancsnok is.

Hogy kezelik most a kórházak a fertőzésgyanús eseteket?

Minden kórház megfelelő nagyságú helyet különített el a koronavírus-fertőzéses esetek számára, vagyis a tüneteik alapján gyanúsnak vélt betegeket, - amíg be nem bizonyosodik róluk, hogy pozitívak vagy negatívak -, izoláljuk. Amennyiben a már igazoltan koronavírus-fertőzött kórházi ellátásra szorul, a kijelölt intézmények egyikébe küldik, ha jó állapotban van, akkor pedig házi karanténra kötelezik.

A járvány első hullámában jelentős arányban történtek fertőzések az intézményeken belül. Akkor ezt a kockázatot most kezeli a rendszer?

Igen, most sokkal jobb a helyzet. A tavaszi járványügyi folyamatok bizonyították, hogy azokat a helyeket kell kiemelten védeni, amelyek fokozottan vannak kitéve a fertőzés veszélyének, és ahol komoly kockázata van a fatális kimenetelnek - ilyenek az idősotthonok, szociális otthonok, valamint az egészségügyi intézmények. Emiatt kellett első lépésként látogatási tilalmat bevezetni a kórházakban és az idősotthonokban.

Itt kell megemlítenem azt a nagyon jó hírt is, hogy napokon belül elindulhat a budapesti kórházak felújítása, összesen 60 milliárd forintból, az Emberi Erőforrások Minisztérium és a Belügyminisztérium közös szervezésében, amely folyamatot minden érintett intézményben megfelelő módon kell majd koordinálni a járványügyi szempontok betartásával.

Mit okoz az újfajta, elmúlt hetekben emelkedő esetszámokat produkáló járványügyi helyzet a hazai kórházakban? Jelent ez bármilyen készültséget?

Igen, természetesen. A tavaszi időszak tapasztalataival felvértezve sokkal könnyebb lesz a felkészülés az infrastruktúra, az eszközök és a személyzet vonatkozásában is. Ebből a szempontból kiemelten fontosnak gondolom a munkatársak pszichés felkészítését és folyamatos támogatását. A koherens kórházmenedzsmenti és szakmapolitikai iránymutatás nagyobb biztonságérzetet adhat a dolgozóknak, akik pedig ugyanezt a biztonságot és gondoskodást a betegek felé közvetítik majd.

A teljes interjút a Portfolio közli.