Európának nincs szüksége a kínai vakcinára

Sokan támadják az Európai Uniót és különösen az Európai Bizottságot amiatt, hogy lassan halad az oltás. Néhány politikus egyenesen botrányos lassúságról beszél. Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta, az Egyesült Királyság azért tart előrébb, mert már nem tagja az EU-nak. Igazuk van?

Először is, az összefogásnál minden csak rosszabb lenne. Újabb káosz keletkezne, ha a határellenőrzés nélküli Európai Unióban minden ország a saját stratégiáját követné. Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk. A jelenlegi tudásunk birtokában tavaly nyilván több Pfizer/BioNTech vakcinát rendeltünk volna. De személyes meggyőződésem, hogy Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodást kötni, mint az Európai Bizottság, sőt, inkább rosszabbat. Nem csak az oltási kampány ütemét kell figyelembe venni, hanem a hosszú távú folyamatokat is. Ha meg akarjuk győzni az embereket, hogy oltassák be magukat, akkor gondoskodnunk kell a minden szempontból megfelelő eljárásról. És ez jobb az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban. Először is: a gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek. Szóval, véleményem szerint Orbán Viktor ebben az esetben súlyosan téved, és sajnos, nem ez az egyetlen ügy.

Azt akarja mondani, hogy elkerülhetetlen az oltási kampány lassúsága?

A folyamat az Egyesült Királyságban is lassú, ráadásul egy kockázatos vállalkozásba fogtak: csak az első vakcinát adják be, és jóval tovább várnak a második oltással, mint ahogy a gyártó ajánlja. Lehet, hogy ez működni fog, csakhogy ellentétes az előírásokkal és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenti az vírussal szembeni ellenálló képességet. Nálunk Németországban a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ragaszkodjunk a szabályokhoz, tároljuk a második dózist és az ajánlásnak megfelelően három hét elteltével adjuk be.

Lesz-e elég vakcina Európában, és vajon időben meg is érkezik?

Igen, elegendő oltóanyag lesz. Én is szeretném, ha gyorsabban megérkezne, de tisztában kell lennünk a globális korlátokkal. Mielőtt mindenki elkezdené bírálni az Európai Bizottságot, javaslom, hogy kezdjen el azon gondolkodni, mit tehetne a helyzet javításáért. Németországban például egy óriási gyárat építünk a Pfizer/BioNTech gyártó kapacitásainak növelésére. Biztos vagyok benne, hogy a helyzet hétről-hétre javulni fog. A héten elkezdődnek az oltások a Moderna vakcinájával. Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca. A Johnson&Johnson várhatóan a jövő hónapban benyújtja az engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, és a készítménye remélhetőleg már az első negyedévben megvásárolható lesz. A CureVac oltóanyagát pedig a második negyedévben hozhatják forgalomba. Az EU által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint amennyire szükség lehet minden európai beoltásához. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem elég. Összehasonlításképpen: a Moderna már itt van Európában, de csak tavasszal fog szállítani az Egyesült Királyságba. A CureVacból pedig egyáltalán nem is rendeltek a Csatornán túl.

A teljes interjút a Népszava közli.