Erős érdekérvényesítő képesség nélkül marad az egészségügy
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász a Magyar Hangnak arról beszélt, hagyja-e a kormány tovább amerikanizálódni az egészségügyet.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy az új kormányban sem kap önálló tárcát az egészségügy, ami az eddigiek alapján azt jelenti, legfeljebb államtitkári szinten osztanak lapot a szakterületnek. Rékassy Balázs szerint ezek után nem is a majdani államtitkár személye a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy milyen felhatalmazása, mozgástere lesz. Ez pedig kizárólag Orbán Viktor döntésén múlik. – Ahhoz, hogy ne rohadjon tovább az állami egészségügyi ellátórendszer, fontos strukturális és financiális döntéseket kellene hozni. Az első és legfontosabb az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezése. A második egy motivációs rendszer bevezetése, míg a harmadik a transzparencia megteremtése – fogalmazott a Magyar Hangnak Rékassy Balázs.
(...)
A motivációs rendszer kialakítását a szakértő azért tartja fontosnak, mert jelenleg senkinek – sem az orvosoknak, sem az intézményeknek – nem érdeke, hogy minőségi munkát végezzen és többet vállaljon, mint a minimálisan elvárt, hiszen a bérek és az intézmények finanszírozása nem követi a teljesítményt. Éppen ezért teljesítmény és minőségi indikátorok kidolgozására és alkalmazására lenne szükség, hogy a szereplőknek érdekük fűződjön a minél jobb minőségű és a lehetőségekhez mérten több munka elvégzéséhez.
(...)
Az elemző ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy az új kormány ugyanúgy nem piszkál bele az egyébként ezer sebből vérző rendszerbe, mint ahogy az eddigiek sem. A tétlenséggel pedig a magánegészségügy malmára hajtja a vizet, amiben a szándékoltság jelei is felfedezhetők. – A Nemzeti Együttműködés Rendszere már bevásárolta magát a magánellátásba, amelyet a közellátás romló színvonala miatt egyre többen kénytelenek választani. Ha nem javul a közellátás színvonala, egyre többen fogják a magánszolgáltatókat választani. A folyamat már megindult, az egészségügyi ráfordítások bő harminc százalékát már nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, hanem a lakosság fizeti, döntően zsebből – emelte ki Rékassy Balázs.
