Kivéreztették az egészségügyet és a nyugdíjrendszert is
Világszerte három másodpercenként diagnosztizálnak valakinél demenciát, hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján az Economx szerint.
Aki demensként tartós ápolásra és gondozásra szorul, nagy terhet jelent a családoknak és a társadalomnak is – mondta Fekete Mária adjunktus, Semmelweis Egyetem (SE) geriáter szakorvosa.Magyarországon a szociális ellátórendszer bedugult, betelt, nagyon nehéz helyzetben vannak azok a betegek, családok, akik demenciával érintettek. Magyarországon 1–2 év mire valaki bejut egy állami gondozó intézménybe.
A kormányzatnak el kellene gondolkodni az ápolási biztosítás műfaján, ezt a finanszírozási megoldást Japán és Németország már bevezette. Fontos lenne nekünk is ebbe az irányba elindulni. Hazánkban alacsonyak a nyugdíjak, márpedig jelenleg több százezer forintba kerül havonta egy ápolási intézményben a betegek ellátása, sorolta a problémákat, a SE adjunktusa.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idős demens betegek 75 százalékát nem diagnosztizálják – mondta a konferencián Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős helyettes államtitkára. Nemcsak a genetika, hanem az életmód is felelős a demencia kialakulásáért, ez lett a 21-dik század egyik legsúlyosabb népbetegsége. Hozzátette, készül a Nemzeti Demencia Program készül, egyelőre még egyeztetések zajlanak róla, amelybe a betegszervezeteket és az egyházakat is bevonják.
Az elöregedés társadalmi terheivel kapcsolatban Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense a konferencián mindenkit megnyugtatott: az állami nyugdíjrendszer nem fog szétesni. Még akkor sem, ha a friss demográfiai adatok szerint folyamatosan csökken Magyarország népessége, és az adjunktus hozzátette, hogy a kormányzat több mint tíz éve indított “szültetési programja” sem jött be.
A XXI. században a nemzet erejét nem az határozza meg, hogy hányan vannak, hanem az, hogy milyen tudás van, milyen a technológiai színvonal van, vagy milyen az ország jóléti rendszere – tette hozzá az Economx tudósítása szerint.
Nem a sok gyermek születése oldja majd meg a idősödő táradalom problémáját, hanem a termelékenység. Magyarországon jelenleg kétmillió nyugdíjas van, és 1,39 millió (0-14 korú) gyermek. Az előrejelzések szerint 2070-re 2 millió körül nyugdíjas lesz, és 1,09 fiatal, vagyis nem lesz sokkal több nyugdíjas, a munkaképes korúakból lesz kevesebb.
A magyar GDP a rendszerváltás és 2018 között 2,5-szeresére nőtt, sokkal gyorsabban emelkedett, mint az eltartottsági ráta, ezért Pogátsa Zoltán úgy véli, a nyugdíjrendszer összeomlásával riogatni szalmabáb érvelés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amíg 2010-ben 3,8 millió munkavállaló volt, 2018-ra 4,7 millióra nőtt a számuk. Magyarországon magas foglalkoztatottság, vagyis sokkal több a befizető.
Az igazi probléma a kivéreztetett nyugdíjrendszer, az, hogy jelentősen csökkent a GDP-arányos nyugdíjköltés, ami hungarikum. A világ országaiban a leghangosabb érdekvédő szervezetek a nyugdíjasok, de nálunk nem szervezte meg magát a nyugdíjas társadalom, hiányzik az erős nyugdíjas érdekvédelem. Manapság 700 ezer magyar nyugdíjas szegénységben él és 300 ezer nyugdíjas pedig mélyszegénységben. Ha valaki azt szeretné, hogy jobban éljenek az országában a nyugdíjasok, akkor nem 14-dik havi nyugdíjra, hanem magasabb GDP arányos nyugdíjköltésre lenne szükség. Kiemelte, hogy az egészségügyi rendszert is kivéreztették, ezért is érzik rosszul magukat a magyar nyugdíjasok.
Probléma az is, hogy a magyar társadalom nem hajlandó megérteni, hogy ha tovább élünk, akkor tovább is kell dolgozni. Ezen a téren pedig nemzeti konszenzusra van szükség, fogalmazott Pogátsa Zoltán.
