Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt a magyar kutatók
Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.
Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Kossuth Rádióban elmondta, kutatásuk alapvető célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve az információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak.
"Ehhez választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, ahol az agy normális működési struktúrája felborul, és ezt próbáltuk helyreállítani külső ingerekkel" – magyarázta Berényi.
A kutató szerint kísérletsorozatuk vívmánya, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére.
"Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bőr alá, a koponyacsont külső felszínére ültethető az elektróda" – tette hozzá.
Berényi emlékeztetett arra, hogy az összlakosság mintegy egy százaléka szenved epilepsziában, ami 100-150 ezer embert jelent Magyarországon. Az érintett páciensek 20 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Az új eljárás rajtuk, azaz körülbelül 30 ezer emberen segíthetne.
A jövőre vonatkozóan a kutató elmondta, hogy alkalmas lehet az eljárás más jellegű betegségek kezelésére is, ha célzottan más agyterületeket ingerelnek így, például depresszió vagy más pszichiátriai kórképek esetében is segíthet módszer.
A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdődnek. Ezt azonban vélhetően másik kutatócsoport fogja elvégezni a megfelelő engedélyek beszerzését követően.
A Science folyóiratban közzétett tanulmányban szerzőként és kapcsolattartóként szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumában Berényi is munkatársként tevékenykedik.
