Antiepileptikum segít leszokni a marihuánáról
Az USA-beli Scripps Kutatóintézet munkatársai klinikai bizonyítékot találtak arra, hogy a gabapentin nevű gyógyszer, amelyet jelenleg a neuropátiás fájdalom és az epilepszia kezelésére használnak, segít leszokni az embereknek a marihuána (kannabisz) szívásáról. A hagyományos addikcióellenes kezelésektől eltérően a gabapentin az agy stresszrendszerére hat, amelyet a drog megvonása aktivál.
A kutatók egy 12 hetes vizsgálat során 50, kezelést kérő marihuánaszívóban azt találták, hogy akik közülük gabapentint kaptak, azok kevesebb drogot fogyasztottak, enyhébbek voltak náluk a megvonási tünetek (pl. az álmatlanság) és a kognitív feladatokban (pl. figyelem, impulzuskontroll) magasabb pontszámot értek el, mint azok, akik placebót kaptak. Ha ezeket az eredményeket nagyobb vizsgálatok is alátámasztják, akkor a gabapentin lehet majd az első olyan szer, amelyet az FDA (az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága) engedélyez a kannabiszfüggőség kezelésére.
„Számos más gyógyszert kipróbáltak már korábban, hogy csökkentik-e a kannabiszhasználatot és elviselhetőbbé teszik-e az elvonási tüneteket, de a gabapentin az első, amelyről egy kontrollált vizsgálatban sikerült kimutatni ezeket a hatásokat” – mondta dr. Barbara J. Mason, a vizsgálat vezetője. „A másik előnye az a gabapentinnek, hogy már széles körben alkalmazzák, így a biztonságossága jól ismert.”
A vizsgálat eredményei a Neuropsychopharmacology online kiadásában jelentek meg.
Stresszpályák
Az addikcióval foglalkozó kutatók már régóta tudják, hogy a rekreációs drogok úgy ejtik foglyul használóikat, hogy megváltoztatják a jutalmazó és motivációs pályarendszerek normális egyensúlyát. A Scripps Kutatóintézet kutatói és más kollégáik állatkísérletekben azonban kimutatták, hogy emellett a sok kannabiszhasználat után a megvonás tartósan aktiválja az alapvető stresszpályákat is. „Az emberekben ez a stresszválasz a drog után való sóvárgásban, alvászavarokban, szorongásban, ingerlékenységben és diszfóriában fejeződik ki – ezek bármelyike arra késztetheti a személyt, hogy visszatérjen a marihuána szívásához, mivel a kannabisztól elmúlnak ezek a tünetek” – fejtette ki dr. Mason.
Dr. George Koob, a Pearson Központ társigazgatója és munkatársai 2008-ban alkoholfüggő patkányokban kimutatták, hogy a gabapentin, amely a GABA nevű neurotranszmitterre hasonlít, csillapítani tudja a stresszpályák elvonás okozta aktivációját. Ez az eredmény késztette dr. Masont arra, hogy megpróbálkozzon egy pilóta vizsgálattal kannabiszfüggő személyekben, akikben az elvonási szindrómának szintén része a stresszpályák túlzott aktiválódása.
Ő és munkatársai a helyi újságokban toboroztak olyan kannabiszhasználókat, akik le akartak szokni a drogról, és segítséget ígértek nekik. Mint dr. Mason elmondta, csak 50 személyre volt szükségük, de több mint 700-an jelentkeztek. „Egyesek tagadják, hogy a kannabisz addiktív lenne, de a felmérések azt mutatják, hogy a világon a droghasználatról leszoktató kezelést keresők 16–25 százaléka a marihuánáról akar leszokni” – mondta dr. Mason.
Kétszeres különbség
Az 50 személy fele, akiket véletlenszerűen választottak ki, napi 1200 mg gabapentint kapott, másik felük pedig látszatra ugyanolyan, de hatóanyagmentes placebót. Dr. Mason és kollégái 12 héten át különböző teszteket végeztetett a kísérleti személyekkel, s emellett standard viselkedésterápiás módszereket is alkalmaztak, és azt tanácsolták a személyeknek, hogy tartózkodjanak a marihuánától – írj a Science Daily.
A személyek beszámolói és az objektívebb vizeletvizsgálat is azt mutatta ki, hogy a gabapentint kapók sokkal jobban csökkentették a marihuánaszívást, mint a placebocsoport tagjai. A vizeletvizsgálat eredménye szerint kétszer annyi gabapentint kapó személy szüntette be teljesen a marihuána használatát, mint ahány placebót kapó. Mi több, a vizsgálat utolsó 4 hetében az összes olyan, a gabapentin csoportba tartozó személy, aki végigcsinálta a vizsgálatot, absztinens maradt.
A gabapentin emellett egyértelműen enyhítette valemennyi elvonási tünetet is. És bár a gabapentint „agynyugtató” szernek tartják, amely gyakran álmosságot okoz, ebben a vizsgálatban úgy tűnt, hogy javítja a kognitív képességeket. Hét gabapentines és tíz placebós páciensen végeztek a figyelemre, az impulzuskontrollra és más exekutív funkciókra vonatkozó teszteket a gabapentin adagolásának megkezdése előtt és a kezelés 4. hetében. Míg a placebós személyek a megkísérelt leszokás 4. hetében alacsonyabb pontszámokat értek el, mint kezdetben, a gabapentines személyeknél fordított volt a helyzet: ők a 4. héten értek el magasabb pontszámokat.
Dr. Mason jelenleg egy nagyobb vizsgálatot folytat a gabapentinnel, hogy igazolja a fenti eredményeket, és egy másik vizsgálatot is egy másik olyan gyógyszerrel, amely ugyanazokra a stresszpályákra hat, mint a gabapentin.
