Ennyire nem mindegy, hol lesz valaki beteg
Magyarországon nincs egységes onkológiai ellátás, az öt onkológiai térségben ötféleképpen gyógyítanak, de a fővároson belül is óriásiak az eltérések a leterheltségben. A Napi.hu összeállítása.
- Igen kevés bizonyítékon alapul a rákgyógyítás
- Bodoky: Későn érkeznek a betegek
- Elérhetetlen terápiák karnyújtásnyira
- Túlterhelt onkoteamek
- Eredményesebb az onkológia
- Onkológiai centrumokba kell irányítani a betegeket!
- Hiányos onkoteamek: kevés az orvos
- Mi történik a kórházakban a rákbetegekkel?
- A sereghajtók is lehagyják Magyarországot
- Ingyenes kötet daganatos betegeknek
Sugárterápiához Magyarországon a betegek negyede jut, van, ahol a meglévő kapacitások kihasználatlanul állnak, máshol 130-140 százalékon kell pörögniük, derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss fekvőbeteg-ellátási adataiból. Ezekből egyértelműen látszik, Magyarországon nincs egységes onkológiai ellátás, legalább ötféle terápiás módszert követnek az öt onkológiai térségben, amelyen belül Budapest maga sem önálló egység, hiszen a fővároson belüli cetrumok között is órásiak a különbségek. A jelek szerint a gyógyulást nem csak a helyszín hozzáférhetősége, kapacitása és felszereltsége befolyásolja, hanem a helyi szokások, az ott beivódott terápiás dogmák is. Olyan adatok azonban sajnos nem hozzáférhetőek, amelyek a gyógyítási módot és a halálozási számokat érdemben összevethetővé tennék, írja a lap.
Onkológiai ágyakból 29 kórházban összesen 1838 volt 2016-ban. Az ágyak 65 százaléka abban a 13 kórházban található, ahol gyógyszeres kezelés és sugárterápia is végezhető. Tízezer lakosra átlagosan 1,88 onkológiai ágy jutott 2016-ban, az onkológiai osztályok tavaly 191 937 kemoterápiás esetet, és 46 903 sugárterápiás esetet jelentettek.
Az elmúlt évek során a kemoterápiás és sugárterápiás ellátásoknál egyre inkább a járóbeteg-ellátásban is elvégezhető kezelések kerültek előtérbe, így az onkológiai ágyak kihasználtsága néhány év alatt jelentősen csökkent. Mára az onkológiai osztályok az 52 százalékos átlagos kihasználtsággal a legkevésbé kihasznált ágyakkal rendelkező hazai kórházi osztályok közé tartoznak. Ha a budapesti ellátási területhez számítjuk a minimális saját ellátó struktúrával rendelkező Pest megyét, úgy már 2006-ban sem Budapest volt az onkológiai ágyakkal legjobban ellátott terület, hanem Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megye.
A NEAK adatai szerint 2016-ban az általános finanszírozásban elvégzett járó- és fekvőbeteg kemoterápia 43,79 százaléka történt Budapesten, a tételes finanszírozást illetően vélhetőleg még magasabb a budapesti ellátok aránya. A Közép-magyarországi térség onkológiai ellátásában a legszűkebb kapacitás a sugárterápiás ellátás. A jelenleg rendelkezésre álló 39 hazai besugárzó közül 10 működik Budapesten, de a hazai besugárzók 25 százalékával a hazai lakosság 45 százalékát kellene ellátni.
Közép-Magyarországon jelenleg háromszor annyi lakos jut egy készülékre, mint amit az aktuális nemzetközi elvárások javasolnak. Az egységes onkológiai ellátási rendszer hiányát jelzi, hogy az öt hazai onkológiai térségben ötféle a kemoterápiás és sugárterápiás ellátás aránya, a különbség a két szélső érték között csaknem ötszörös, miközben olyan ellátásokról van szó, amelyek az onkológiai kezelés fő csapásirányát jelentik, azonos eséllyel választhatók, s elméletben azonos mértékben hozzáférhetőek.